Huzavonal

Nem lehettek maradéktalanul elégedettek a T-Comnál, amikor az ADSL előfizetők számának alakulását nemrég összevetették az üzleti tervben foglaltakkal. Az év végére 350 ezres ügyfélkör elérését tűzték ki célul, ám november első napjaiban még csak a 290 ezret közelítette a mutató. A hajó nem ment el, de újítani kellett, hogy a szélessávú internetezők tábora az év utolsó két hónapjában megugorjon. A megoldás: karácsonyra új akciót indítottak, amelyben a teljesen új ügyfeleket támogatják nagy kedvezménnyel. Csak azt tekintik ilyennek, akinek az elmúlt három hónapban nem volt ADSL előfizetése.

DISZKRIMINÁCIÓK. A piacvezető nagykereskedő e három hónapos kitétellel újradefiniálta az új előfizető fogalmát. Eddig a kiskereskedők – azaz az internetszolgáltatók – szemében mindenki újnak számított, aki egy cégnél ügyfélként megjelent, függetlenül attól, hogy azelőtt máshol volt-e már előfizetése vagy sem. Az ilyen új ügyfelet mindig az éppen érvényes legkedvezőbb szerződési feltételek illették meg. Most ez csak azokra vonatkozik, akik a T-Com szempontjából is újak.

A nagykereskedő szerint ez az új belépők pozitív diszkriminációja, több szolgáltató szerint viszont a többiek negatív megkülönböztetése. „Ezt határozottan visszautasítom, a T-Comnak az az üzleti érdeke, hogy növekedjen az ADSL tábor, ezért nyújtjuk most így a kedvezményeket” – érvel Reznák Roxán, a cég üzletfejlesztési igazgatója. „Meghirdetjük az akciónkat, de ha valaki egy másik cégtől szeretne hozzánk jönni, nem érti, miért nem tudjuk a legolcsóbb árat adni neki, noha eddig ez így volt” – érzékelteti a másik fél problémáját az egyik érintett cég képviselője. Ezen persze az internetszolgáltatók
változtathatnak, hiszen nem kötelező átvenniük a nagykereskedelmi megoldást (a rendszer működéséről lásd a keretes írást). Vagyis adhatják ugyanazt a kedvezményt a teljesen új, és a másoktól átcsábított ügyfeleknek egyaránt – csak az utóbbi esetben az akciót a saját árrésükből kell finanszírozniuk.

Az ADSL piac működése • A telefonvonalak (területi megoszlásban) öt társasághoz tartoznak: Magyar Telekom Rt. (T-Com), Invitel Rt., Hungarotel Rt., Emitel Rt. (a Magyar Telekom érdekeltsége), Monortel Rt.. Ezek a cégek a telefonközpontjaik megfelelő fejlesztése után nagykereskedelmi ADSL termékeket hoznak létre. • Az internetszolgáltatók szerződnek a telefoncégekkel, kialakítják kiskereskedelmi áraikat, és szerződnek az ügyfelekkel. A „termék” mindkét szerződésben jellemzően olyan internetes csomag, amelynek meghatározó tulajdonsága a sávszélesség és az időbeli lekötöttség. • A szolgáltatók és a telefoncégek közötti nagykereskedelmi szerződések az általános feltételek mellett mennyiségfüggő listaárakat tartalmaznak (minél több ADSL eladását vállalja a partner, annál olcsóbban kapja azt a telefoncégtől). • Emellett a telefoncégek külön nagykereskedelmi akciókat is indítanak, a fent említett listaárhoz képest további kedvezményekkel. (Ilyen a novembertől indult, vitatott karácsonyi akció is.) • A legnagyobb telefoncég a T-Com, amely összesen 19 szolgáltatóval áll szerződésben (amelyeknek lehetnek további alvállalkozói). A legnagyobb internetszolgáltató a T-Online, amely szintén a Magyar Telekom-csoport tagja. • Bár a szolgáltatókat semmi sem kötelezi arra, hogy kiskereskedelmi ajánlataik a nagykereskedelmi termékek paramétereit tükrözzék, az esetek többségében mégis ez a helyzet. Az indok: az ADSL-ben a nagy verseny miatt elenyésző a kiskereskedelmi árrés, ezért a mozgástér szűk.

Erre lapzártánkig csak egy példa akadt, az Eqnet Rt. Ők úgy kalkulálnak, hogy a lépés éves szinten ugyan nullszaldó körüli eredményt hoz, ám mivel az ügyfeleknek csak egy kis része vált egy év után szolgáltatót, hosszabb távon mindenképpen megéri a befektetés. „Különösen, ha figyelembe vesszük olyan további szolgáltatások értékesítési lehetőségét, mint az internet-telefon” – teszi hozzá Graur Tamás vezérigazgató. A cégek döntő többsége azonban úgy véli, nem vállalhat ekkora kockázatot, mert az árrés elenyésző. A T-Comnak van egy „értékesítés-ösztönző programja” is, azaz anyagilag támogatja az internetszolgáltatókat a hatékonyabb értékesítés érdekében. „Ezt az összeget fordíthatják a társaságok akár a szolgáltatót váltók kedvezményeire, vagy éppen ügyfélmegtartó programra is” – mutat rá Reznák Roxán.

A T-Com állítja, hogy nincs összefüggés a három hónapos kitétel bevezetése és a váltás nyárvégi könnyítése között. Mivel korábban legtöbbször csak úgy lehetett ADSL szolgáltatót módosítani, hogy a világhálós kapcsolatot az ügyfélnél napokig szüneteltették, csak nagyon kevesen szánták rá erre magukat. Augusztus közepe óta viszont érvénybe lépett a felek között egy megállapodás, amely biztosítja a „szünetmentes” váltást.

A Figyelő által megkérdezett cégek úgy értékelték a T-Com novemberi akcióját, mint az erre adott válaszlépést. Utóbbinál viszont rosszindulatú értelmezésnek tartják azt, hogy a lépés a T-Online vezető piaci helyzetének védelmét szolgálná. A csoporthoz tartozó társaságot a változás ugyanúgy érinti, szintén két árral dolgozik a karácsonyi szezonban, ennek előnyeivel és hátrányaival együtt. A fejleményeket a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) is figyeli. „Két-három héten belül döntjük el, hogy az ügyben kell-e vizsgálatot indítanunk” – jelezte Márton György szóvivő.

EGYSÉGES FELTÉTELEK. Jelenleg egyébiránt a hírközlési szabályozás nem kényszeríti ki, sőt nem is támogatja a versenyt a nagykereskedelmi ADSL terén. A jogszabály megalkotói a verseny előnyeit másképp látták célszerűnek biztosítani: az ADSL hálózattal rendelkező öt telefontársaságot „jelentős piaci erejűnek” minősítették. Ezekben a határozatokban vannak azok az üzleti kondíciók, amelyek előírják, hogy az érintett cégek a nagykereskedelmi piacon egységes feltételek mellett működjenek.

A szabályozó így – a nagykereskedelmi versenytől függetlenül – csak azt garantálja, hogy a kiskereskedők számára azonos feltételek legyenek a piaci versenyben.

Csak látszólag más a helyzet a hangátvitelben, mert például a Tele2 és a hasonló modellben működő cégek is csupán kiskereskedelmi szinten versenyeznek a hálózattulajdonos telefontársaságokkal: nagykereskedelmi áron vesznek „perceket”, amit továbbértékesítenek. Ezért marad az ilyen előfizetők számára továbbra is a „régi” telefoncégnek fizetett havidíj, mivel nem a teljes vonalszakaszok, csupán az azon keresztül nyújtott szolgáltatás átvételéről van szó.

Kerülőutak Egyelőre csak korlátozott lehetőségei vannak annak, akinek nem megfelelő a telefoncégek nagykereskedelmi rendszerét tükröző (ezért eléggé egy kaptafára működő) több mint húsz cég kínálta ADSL. Mivel a nagykereskedelmi fronton nincs választási lehetőség, a szélessávú internet egy másik infrastruktúráját lehet igénybe venni. Ezek közül a kábeltévés hálózatok a legnépszerűbbek, de ezek lakossági lefedettsége kisebb, mint az ADSL-é, és egyelőre csak az ilyen hálózatok egy része képes internetszolgáltatásra. Ahol nincs kábeltévé, szóba jöhet még a mikrohullámos (WiFi) megoldás, amely országszerte egyre inkább (ám egyelőre csak szigetszerűen) terjed. Ennek egyik előnye, hogy a használata rugalmasabb, mint a vezetékes megoldásoké. Az ügyfél általában a tényleges használat után, és nem a havidíjas rendszerben fizet; mobilos hasonlattal élve, a szolgáltatás inkább a feltöltőkártyás, mintsem az előfizetéses modell elemeit alkalmazza.