A kutatásról
A felmérés 500 fő telefonos megkérdezésén alapult. Az adatfelvétel 2005. szeptember 30. és október 2. között történt. A legalább 18 éves, magyar állampolgárokat kérdezték, a minta nem, életkor, településtípus és régió szerint reprezentálja az alapsokaságot.
A koncepció támogatottsága magasabb volt az ismertségénél: a megkérdezettek 15 százaléka „nagyon jó ötletnek” tartotta, további 49 százalék pedig „valószínűleg jó ötletnek”, de elismerte, hogy nem rendelkezik kellő információval. Öt százaléknyit tett ki azok aránya, akik kimondottan rössznak minősítették a koncepciót, további hat százalék, szintén információ hiányában, nem rokonszenvezett az elképzeléssel. A minta 25 százaléka viszont nem tudott dönteni, illetve válaszolni.
A kutatás kitért arra is, hogy hányan rendelkeznek részvényekkel vagy egyéb, részvényalapú befektetési eszközzel. A megkérdezettek 88 százalékának nem volt ilyen típusú befektetése, a legtöbb – húsz százaléknyi részvénybefektető az egyetemisták, főiskolások köréből került ki, de az átlagosnál kockázatvállalóbbnak tűntek a budapestiek is, itt ugyanis 16 százalék tartott valamilyen formában részvényt.
Saját nyugdíjára vonatkozó várakozását illetően a lakosság többsége inkább pesszimista: a megkérdezetteknek csupán 32 százaléka vélte úgy, hogy biztosan vagy valószínűleg meg tud majd élni a nyugdíjából. A legoptimistábbak az egyetemet vagy főiskolát végzettek, ám nekik is csak 49 százalékuk nem tart az időskori anyagi gondoktól.
