Az államháztartási hiány a költségvetési politika központi kérdésévé vált, részben az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok 2008. évi teljesítése, részben az Eurostat által kifogásolt államháztartási bevételek és kiadások elszámolását érintő módszertani kérdések miatt – áll az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a jövő évi büdzséről készített jelentésében.
A 2006-ra készített makropálya összefüggésrendszere az államháztartási hiány csökkentésére és a növekedésorientált gazdaságpolitikára épül – állapítja meg az ÁSZ. A testület szerint a jövő évi költségvetési javaslatban rögzített 4 százalékos gazdasági növekedési prognózis csupán 0,1 százalékponttal magasabb a jegybank előrejelzésénél.
A Gripenek
A jövő évi költségvetésben szereplő – nyugdíjreformmal korrigált –, GDP-arányosan 4,7 százalékot kitevő államháztartási hiánnyal kapcsolatban a szervezet kijelenti, hogy az elszámolás rendszerét érintő módszertani különbségek – amelyek között szerepelnek a Gripen-szerződésből eredő, 2006-2007-ben a GDP 0,5-0,6 százalékát érintő tételek – növelik a hiány megvalósulásának kockázatát.
Sikertelen reformok
A 2006. évi költségvetési hiány értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az előző évekhez képest megnövekedett hiány 55 százaléka a társadalombiztosításnak átadott pénzeszközök miatt keletkezik a központi költségvetésben. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési egyensúlyának biztosítását célzó forráskiegészítés után első alkalommal került sor arra, hogy az állam megtéríti az egészségbiztosítási járulékot nem fizetők meghatározott körének a járulékát. Míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére – garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz jogcímen – átadott pénzeszközök nagysága 777 milliárd forint.
PM reakció
A társadalombiztosítási alapokkal kapcsolatos ÁSZ-megállapítások közül a PM nem fogadja el, hogy a nyugdíjkiadások tervezése nem volt megfelelő. Az idevonatkozó számítások, melyek a költségvetési törvényben is megjelentek, tartalmazzák a szükséges összegeket. A PM szerint a 2006-ban felmerülő nyugdíjkiadások fedezete a törvényi szabályozás jellegéből adódóan biztosított.
A szaktárca egyetért az ÁSZ azon megállapításával, hogy a gyógyító-, megelőző ellátások nominális értéke csökkent, de a PM szerint ezt a 2006-ra tervezett struktúraátalakítások hatásai ellensúlyozni fogják.
Az ÁSZ véleménye szerint javult viszont a 2006. évi költségvetés vám és adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága – legalábbis az elmúlt évekhez képest.
Teljesül…
A költségvetés közvetlen kiadásainak többségénél, továbbá egyes kiemelt jelentőségű előirányzatnál – mint a családi támogatások, lakástámogatások, EU-támogatások – a kiadások előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesíthetők.
A jövő évi költségvetés nem számol a 2005. novemberi kiegészítő nyugdíjemelés kiadásaival, az elhatározott özvegyinyugdíj-emelés pénzügyi hatásával, amelynek következményeként a Nyugdíjbiztosítási Alap 2006. évre tervezett költségvetési egyensúlya nem valósulhat meg – állítja az ÁSZ-jelentés.
Nem teljesül
Az Egészségügyi Alap tervezett 31,8 milliárd forintos hiányánál nagyobb összeget valószínűsítenek a számvevők, mivel a beszedendő járulékokat felül-, a kiadási oldalt pedig alultervezte a költségvetés.
Az ÁSZ kritikája szerint a megalapozott döntéshozatalt nem segíti, hogy a költségvetési törvényjavaslatokban nem jelennek meg áttekinthetően a többéves elkötelezettségek hatásai, illetve a további két évre előretekintő irányszámok.