Dicsőség
Vannak olyan felülről nyitott kasszák is, melyek túlteljesülése kifejezetten dicsőségére válik az államigazgatásnak. Az egyik ilyen a GKM fejezetében lévő beruházásösztönzési célelőirányzat, mely 2004-ben mintegy félmilliárd forinttal teljesült felül, jelezve, hogy siker koronázta a külföldi befektetők Magyarországra vonzásának projektjét. 2005-ben ez a keret már csak 9,5 milliárd forintos volt, miközben Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca helyettes államtitkára a Világgazdaságnak nemrégiben mintegy 20 milliárd forintos teljesítésről beszélt. Mindezek fényében a 2006-ra, a kettébontott keretből összesen kevesebb mint 8 milliárd forintot biztosító javaslat meglehetősen alultervezettnek tűnik.
Számos módja van annak, hogy már az elfogadás pillanatában elszálljon egy költségvetés, és nem is kell messzire visszamenni az emlékezetünkben, hogy megfelelő illusztrációkat hozzunk ilyen esetre a közelmúltból. Alábbi cikkünkben a 2006-os költségvetés kapcsán az egyik fő veszélyforrást, a felülről nyitott kasszákat vizsgáljuk meg.
Pótköltségvetés és módosítások helyett
Hiába számol extrém nagyságú hiánnyal a 2006-os költségvetés tervezete, a számok ismeretében a büdzsé megvalósulását még így is számos veszély fenyegeti. Az évek óta az előirányzattól elmaradó áfa- és szja-bevételek prognózisa a jövő évre vonatkozóan sem tűnik teljesen megalapozottnak, miközben az MNB kamatpolitikájától is függ, hogy milyen kamatterhet kell viselnie a költségvetésnek. Vannak tételek mindemellett, amelyek nemcsak a költségvetési tervezés minőségétől, hanem az év közben végbemenő gazdasági folyamatoktól is függenek. A lakástámogatási igényléseket vagy az állam által fizetendő kártérítések összegét még az adótervezés bizonytalanságaival összevetve is nehéz előre látni, s így egy zárt kasszából történő finanszírozásuk több problémát is felvet.
Technikai jellegű, de egy kormány szempontjából fontos kérdés, hogy kell-e módosítani egy adott év költségvetését. A pótköltségvetés benyújtását nemcsak azért kerülik sokszor törvényellenesen is a kormányok, mert az sokak szemében saját hozzá nem értésüket bizonyítja, hanem az új költségvetés készítésével járó hosszas előkészítő és parlamenti procedúra miatt (lévén a pótköltségvetés is egy új költségvetés). Hasonló okok miatt részesítik előnyben a kormányok a saját hatáskörben meghozható változtatásokat a költségvetési törvény módosításával szemben. A rendeletekkel (zárolásokkal, maradványtartásra kötelezéssel stb.) történő évközi kiigazítások is azt az üzenetet küldik a piacnak és a közvéleménynek, hogy bajok vannak a költségvetésben. Bizonyos indokolt esetekben, mint például a nyugdíjkifizetések vagy a szocpoltámogatások esetében ezért a gyakorlatban felülről nyitott kasszákat alkalmaznak, melyekről az adott évi költségvetés normaszövege rendelkezik részletesen. A plafon nélküli keretekre sokszor törvényi és szerződéses kötelezettségek miatt van szükség (pl. kárpótlások), más esetekben politikai akarat áll a „nyitás” hátterében – például a lakástámogatások esetében.
Felnyitották
A 2006. évi büdzsétervezet a tavalyinál valamivel több felülről nyitott kasszát tartalmaz, többségében azonban az évek óta megszokott címek szerepelnek az új javaslat normaszövegében. Nem kell túlléphetőséget biztosítani már a sorkatonaság megszűntével eltűnt polgári szolgálattal kapcsolatos kiadásokra, ugyanakkor új elem, hogy az útépítéseknél már nemcsak a fejlesztésekhez kapcsolódó költségeknek nincs felső limitje, hanem a PPP-konstrukcióban kivitelezett beruházások után fizetett rendelkezésre állási díjnak sem.
Lakástámogatás
A lakástámogatási keret akár az archetípusa is lehet annak, hogyan szállhat el egy felülről nyitott kassza megfelelő biztosítékok híján. Az Orbán-kormány által bevezetett lakástámogatási rendszer már a 2002-es költségvetésben is gondokat okozott, de igazán 2003-ra vált fenntarthatatlanná. Az év végére különösen súlyossá váló forintválságra adott reakcióként a jegybank összesen 300 bázisponttal emelte az alapkamatot.
A korábbi rendszer alapján ugyanakkor bármilyen módon változtak a kamatok, a költségvetésnek kellett a különbözetet kifizetnie. A 2003. decemberi intézkedések másik kiváltó oka az volt, hogy a lakossági megtakarítások nem nőttek eléggé, illetve maga a lakosság vált nettó hitelfelvevővé ahelyett, hogy a vállalkozások jutottak volna beruházási lehetőséghez. A jelentős részben a túlságosan laza feltételek mellett biztosított állami hozzájárulások miatt megugrott hiány ezt követően László Csaba miniszteri székébe került.
De Draskovics Tibor sem örökölt lényegesen jobb helyzetet. A 2004-es zárszámadás adatai szerint a lakástámogatási kassza a tervezett 127,7 milliárd forint helyett 204 milliárd forinton teljesült. A 2005-ös költségvetés ezt követően már magasabbra becsülte a lehetséges kiadásokat, az igénylők szempontjából kedvezőtlenebb feltételek alapján talán túl magasra is: a 215 milliárd forintos keret mindössze 41,1 százalékát hívták le augusztusig. A 2006-os büdzsé terve ennek megfelelően már csak 193 milliárd forintos kasszával számol, ez ugyanakkor a felfutóban lévő Panel-programra és a túligénylés miatt már szigorításon is átesett Fészekrakóra tekintettel jövőre könnyen kevésnek is bizonyulhat.
Gyógyszerkassza
A gyógyszerár-támogatásra szánt keret idén először lett nyitott, és a jelek szerint erre a „nyitottságra” szükség is lesz: egyes számítások szerint a tényleges költés akár 50 milliárd forinttal is meghaladhatja a tavalyinál egyébként 5 milliárd forinttal kisebb 284 milliárdos keretet (augusztusig az időarányos túllépés 35 milliárd forint volt). Ehhez képest a 298 milliárd forintos 2006-os keret teljesülése még a gyógyszergyártókkal kötött, a túllépés terheinek megosztásáról szóló megállapodás ellenére is elég valószínűtlennek látszik.
Kártérítések, adósságátvállalások
Talán a legnehezebben előrejelezhető tételeknek az állammal szemben megítélt kárpótlások és kártérítések számítanak. A 2004-es zárszámadás szerint a magán- és egyéb jogi személyek kártérítésére az 1,5 milliárd forintos keret több mint háromszorosát kellett költeni, míg az adósságátvállalások esetében talán csak a PM szakértői sejtik, hogy milyen tételek jelentenek olyan veszélyt, mint amilyen a Rendezvénycsarnok Rt.-től átvállalt közel 29 milliárd, vagy a Sportfolió Kht.-tól átvett 2,8 milliárd forint volt 2004-ben.
