A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. szeptember 20-i hatállyal 6,25 százalékról 25 bázisponttal, kereken 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat – adta hírül a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Jól alakul az infláció
A kamatdöntést indokló jegybanki közlemény kiemeli: az idei év folyamán a fogyasztói infláció 3-4 százalék között mozgott, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat általában jobban tükröző maginfláció az elmúlt hónapokban 2 százalék alatti szinten stabilizálódott. A fogyasztói árak maginflációt meghaladó emelkedése mögött elsősorban az olaj és a nyersélelmiszer termékek árnövekedése állt.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat. Ezek a hatások nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, ugyanakkor a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés, valamint a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban.
Hosszú távon bizonytalanság
A hosszabb távú makrogazdasági kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi – áll a jegybanki közleményben. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén valamelyest csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem tekinthető fenntarthatónak. Az egyensúlyi kockázatok csökkenésének alapfeltétele egy olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államháztartás finanszírozási igénye. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövidtávú adócsökkentést.
A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az MNB a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot. A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2005. október 14-én 14 órakor jelenik meg.
Már nem lesz sok kamatvágás
A kamatvágási tendencia lassulását, fokozatos lezárását jelentheti, hogy az MNB a korábbiaknál hangsúlyosabban mutatott rá a későbbi inflációs kockázatra – nyilatkozta a kamatdöntést értékelve Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI-nek.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője – hasonlóan kolléganőjéhez – úgy vélekedett, hogy mivel idén eddig már 350 bázisponttal mérsékelte a jegybank az alapkamatot, az év végéig már lényeges szűkül a központi bank mozgástere. A legoptimistább változat szerint még 50 bázispontos csökkentésre kerülhet sor, az év végére így 5,50-5,75 százalékos lehet a jegybank irányadó kamata.
