Gyengült a forint
A bejelentés után negyed egykor egy euróért 245,08/245,38 forintot adtak a bankközi devizapiacon a nyitáskor regisztrált 244,80/245,00 forintos árfolyam után. A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe nem reagált a hírre, sőt délután kis mértékben, mintegy 100 ponttal még emelkedett is.
Megbeszélésük után hasonlóan nyilatkozott Veres János is: „Az idei pénzforgalmi hiány az államháztartást tekintve tartható, az eredményszemléletű hiány pedig 3,6 százalék plusz az autópálya-építések hatása lesz” – közölte a pénzügyminiszter. Hozzátette azonban, hogy a kérdésben az Eurostat részéről még nincs végleges álláspont, de ha az megszületik, Magyarország alkalmazkodik az unió statisztikai hivatalának előírásaihoz.
Lemondhatunk a 2010-es euróról
Mint arról a Világgazdaság pénteki számában beszámolt, idén legalább 178, legfeljebb 300 milliárd forint könyvelési megítéléséről van szó; az összeg a GDP 0,8–1,3 százalékát jelenti. Így az idei GDP-arányos eredményszemléletű hiány a konvergenciaprogramban vállalt 4,7 százaléknál jóval magasabb, legjobb esetben 5,5, de akár 6 százalék is lehet. A jövő évre tervezett 4 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit betartása ezek után lehetetlennek tűnik, ráadásul 2008-ra a jelek szerint nem süllyed 3 százalék alá a deficit, vagyis a közös valuta 2010-es bevezetése is elúszhat.
Londoni befektetési bankok elemzői szerint az unió döntése megerősíti korábbi prognózisaikat, sőt a Dresdner Bank elemzői úgy látják, hogy a kormány számviteli trükkjének uniós elutasítása a magyar konstrukciókban tőkét tartó befektetők hangulatát is rontja, ami rövid távon eladási hullámot gerjeszthet – adta hírül az MTI Eco. A befektetési bank szakértői szerint az alapvető költségvetési reformok hiánya egyre valószínűbbé teszi, hogy hazánk csak 2012-2013-ban csatlakozhat a valutaunióhoz, függetlenül attól, hogy végül milyen döntésre jut az Eurostat.
A trükk nem működik
Az idei büdzsé készítésekor 4,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal kalkulál úgy, hogy az autópálya-építés feladatát az uniós módszertan szerint költségvetési körön belülre sorolt Nemzeti Autópálya Rt. (NA) átadja a jelenleg költségvetésen kívül figyelembe vett Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek (ÁAK) (mindkét cég végső soron állami vállalat – a szerk.).
A tranzakciótól azt várták, hogy egyrészt a már megépült sztrádaszakaszok értékesítéséért bevétel folyik a költségvetésbe, másrészt pedig csökkennek a kiadások. Eddig az NA 178 milliárdot fizetett be a büdzsébe. Ezt a tételt az ÁAK kötvénykibocsátásból megtéríti az NA-nak, valamint a PM korábban úgy tájékoztatott, hogy további bevételek származnak a piaci értéken történő elszámolásból, így összességében a bevétel akár 300 milliárd is lehet.
