Havasi Éva tanulmány szerint Magyarországon a csak piaci alapon számított jövedelmeket figyelembe véve 1,8 millió háztartás, mintegy négymillió ember, a lakosság 39,4 százaléka tekinthető “jövedelmi” szegénynek. A szociális támogatásokat a jövedelmekhez számítva a háztartások szegénységi aránya közel a felére, 10,6 százalékra csökken; így a lakosság 12,5 százaléka marad a szegénységi szint alatt. A jövedelemfüggő szociális juttatások szegénységenyhítő szerepe meglehetősen szerény: a háztartások egy százalékát, a lakosság kevesebb, mint két százalékát képesek a szegénységből kiemelni.
Havasi Éva szerint a szegénység mértékének enyhítése nem várható “koherens és stabil társadalompolitikai gondolkodás, nagyobb és koncentráltabb anyagi erőforrásokat mozgósító szociálpolitikai rendszer nélkül”.
Ferge szerint az euró is mélyíti a szakadékot
A folyóiratban Ferge Zsuzsa szociológus a magyar társadalom egyenlőtlenségeiről publikált egy tanulmányt, amelyben két nagy szakadékról is ír: a felső néhány százezer és a többiek között, és a lent lévő 2,5-3 millió ember és a többiek között. A szakadék növekedését “társadalomromboló” tényezőnek nevezi, amely még a fizikai életesélyeket is rontja amellett, hogy bomlasztja a társadalmi kapcsolatokat, elősegíti a területi és intézményi szegregációt és gyengíti a politikai demokrácia alapjait.
Az akadémikus azon az állásponton van, hogy az elosztási viszonyok szociális értelmű módosítására volna szükség az egyenlőtlenség mérséklése és a szegénység visszaszorítása érdekében: munkához és megélhetéshez kellene juttatni a rászorulókat.
Az akadémikus jóslata szerint Magyarországon növekvő egyenlőtlenséggel, a társadalmi szakadék elmélyülésével kell számolni a közös valutához való csatlakozást előkészítő konvergencia-program, és a versenyt mindenek elé helyező fejlesztési programok miatt.
