Másfél évtizede még eretnekségnek számított volna vállalkozásba adni a bányaművelést a dolgozóknak. Meglehet, most ezzel a megoldással lesz mód feltámasztani a mecseki termelést. A kokszolható feketeszén világpiaci árának emelkedése ugyanis a pécsi Calamites Kft. számításai szerint ismét gazdaságossá tette a mecseki feketeszén hasznosítását. A kitermelést illetően azonban nem a hagyományos nagyüzemi művelésben gondolkodnak. Verbőczi József, a cég ügyvezetője – az egykori Mecseki Szénbányák Vállalat szervezési főmérnöke – szerint a bányanyitás és a nagy értékű eszközök, berendezések beszerzése, fenntartása ugyan egy tőkeerős társaság dolga, de magát a művelést kisebb, ám szakértő alvállalkozókra is rá lehet bízni. Ez a megoldás nemcsak olcsóbb a nagyvállalat fenntartásánál, de számos munkaszervezési, javadalmazási és szociális kérdést is egyszerűbb így megoldani. Ő annak idején, a bányatrösztön belül is ilyen megoldást szorgalmazott, de ennek akkor semmi esélye sem volt.
A világ energiagazdaságában végbement változások mellett a szénfelhasználás technikája, technológiája is sokat fejlődött az utóbbi időben. Ma már ipari méretekben üzemelnek olyan berendezések, amelyek kibocsátási értékei nagyságrendekkel jobbak az egy-másfél évtizeddel korábbi, pláne a sokkal régebbi erőművi megoldásoknál. Mindezek üzletileg is ígéretessé teszik a szénipari fejlesztéseket. A Calamites Kft. elképzelése szerint a Bonyhád és Komló közötti, úgynevezett mázai mező feketeszénvagyona mélyműveléssel gazdaságosan kitermelhető. Ezért tíz évvel az utolsó mecseki bánya bezárását követően, felélesztenék a szénkitermelést, 300-400 méteres mélységben.
 |
|
KOKSZOLÁS. A hasznosításra több megoldás is kínálkozik. Kézenfekvőnek látszik a kokszolás, különös tekintettel a Dunaferr évi 1,4 millió tonnás szénigényére. A hazai kitermelésű feketeszén, azonos környezetvédelmi paraméterek mellett, már csak az alacsonyabb szállítási költségek miatt is versenyképes lehetne az importszenekkel.
Ugyanakkor szóba jöhet egy régi-új módszer is, a szén elgázosítása. A két világháború között Európában és Magyarországon is már komoly gyarkorlata volt ennek, a budapesti Andrássy út kandeláberei eredetileg ezzel üzemeltek, innen a világítógáz elnevezés is. Akkoriban a földgáznak – amely azután a XX. században az áramtermelésben és (mesterségesen eltérített árai révén) a lakossági tüzelőanyag-piacon is kiütötte a szenet – semmiféle infrastruktúrája nem volt még. Az úgynevezett tisztaszén-technológiák fejlesztésének egyik iránya az ipari méretekben történő gázosítás, hiszen ma már arra is léteznek megoldások, hogy a széngázt a földgázrendszerbe bevezessék. A szénfelhasználásban hagyományosan élenjáró európai országokban, így például Németországban komoly összeget fordítanak erre, illetve általában a szenes technológiáknak a fejlesztésére.
ÚJ IGÉNYEK. „Az említett feketeszénmező termelésbe állítása az előzetes számítások szerint 30-40 milliárd forintos ráfordítást igényelne” – mondja Verbőczi József. Cége az előkészítéshez, a hasznosítási lehetőségek részletes vizsgálatához a nemzeti fejlesztési tervből 450 millió forintos támogatást szeretne kapni. A beruházás további finanszírozása a pécsi szakemberek szerint nem okozna gondot, hiszen kellően alapos előkészítés után a bankok is hajlandónak mutatkoznak részt venni a mélyművelésű bányanyitásban – erről már folytattak puhatolódzó tárgyalásokat. A világpiaci árak emelkedése következtében külföldi szakmai befektetők is érdeklődnek a mecseki feketeszénvagyon iránt.
A bányanyitás nemcsak tőke-, de rendkívül időigényes folyamat is. Így a mázai mezőn jó esetben 2010 után kezdődhetne meg a termelés, 6-7 ezer új munkahelyet teremtve a Dél-Dunántúlon.
