Még 1980-ban, Japánban látott egy szabadpályás robotot Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi karának dékánja. Feltűnt neki, hogy az egyébként igencsak helytakarékos cégnél nagy területen pormentes levegőjű szobát alakítottak ki a századmilliméteres pontossággal dolgozó szerkezetnek, amely jóval előtte járt az ipar igényeinek, vagyis aligha lehetett eladni. Megkérdezte hát, miért tartják fenn ezt a nyilvánvalóan gazdaságtalan részleget, s azt a választ kapta, hogy bár maga a robot önmagában veszteséget termel, más területeken bőven behozza a költségeit. Ha ugyanis a partnerek látják, mire képes a cég, mást is szívesebben rendelnek tőle, ráadásul még a robotból is sikerült eladni hat darabot, mert a vevők szintén a jó hírüket kívánták elterjeszteni általa. Ilyen szabadpályás robotnak szeretné látni Kerekes Sándor a Corvinus Egyetemen a Vezetőképző Intézetet, amely éppen átalakítás alatt áll. A cél egy elit MBA- és felsővezető-képző központ kialakítása, amelyhez első lépésben olyan igazgatót keresett, akit az üzleti élet ismer és elismer, továbbá magyar és nemzetközi kötődése egyaránt van.
Kerekes úgy tapasztalta, hogy nemzetközileg már az egyetemi képzésben is jóval magasabb a külföldi oktatók súlya, ezért dékáni pályázatának is része volt, hogy arányukat 2010-re itthon is legalább 10 százalékra szeretné növelni. Még csak a graduális képzéshez keresett oktatókat, amikor egy baráti vacsorán összefutott Konrad Wetzkerrel, a Boston Consulting Group (BCG) szenior alelnökével és igazgatójával, aki annak idején az NDK állampolgáraként a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte a diplomáját. Kiderült, hogy Wetzker szívesen folytatná a karrierjét az egyetemi katedrán 17 év stratégiai tanácsadás után. Címzetes egyetemi tanárságot ajánlottak neki, s rájöttek, hogy megvan az ideális jelölt a vezetőképző élére. Wetzker el is vállalta a feladatot, méghozzá díjazás nélkül, hiszen egyelőre nem adta fel a munkáját a BCG-nél sem.
 |
|
ELIT ISKOLA. „Hosszú távon versenyezni szeretnénk a v ezető nyugati MBA-képzésekkel” – mondja Wetzker, hozzátéve, hogy Magyarországon évente 700-800 MBA-diplomát adnak ki, ami túl sok, mintegy 100 lenne csak indokolt. Ezért ők évente maximum 50 embert képeznek majd, most 25-tel indulnak. Az eddiginél sokkal jobban szeretnének támaszkodni az egyetem kiváló tanáraira. E szándékot jelzi, hogy az MBA-képzés szakmai vezetőjének Bod Péter Ákost, a gazdaságpolitika tanszék vezetőjét, a felső vezetői (executive) képzés (lásd táblánkat) élére Dobák Miklóst, az egyetem vezetéstudományi intézetének igazgatóját választották. Szintén e cél érdekében a Könyves Kálmán körút mellől beköltöznek a Fővám téri főépületbe.
Nemcsak az egyetemhez, de a cégekhez is igyekeznek sokkal közelebb kerülni, ezért a kuratóriumba a legnagyobb magyar cégek vezetőit kérték fel. Szeretnék, ha a cégvezetők határoznák meg az oktatás tartalmát, hiszen ők tudják, mire van szükségük, s előadások tartására is fel akarják kérni őket. A kuratórium elnöke John Nichols brit nagykövet, ami egy kicsit arra is utal, hogy a képzés angol nyelven folyik majd. „Ez az üzleti világ nyelve” – indokol Konrad Wetzker. Tartalmát tekintve azonban a képzés magyar, illetőleg kelet-európai lesz, vagyis az itteni igényeket szolgálják ki vele. A kuratóriumban helyet kaptak neves tanácsadó cégek vezetői, valamint az ELTE és a SOTE rektora is. „A későbbiekben jogászoknak, orvosmenedzsereknek is tarthatunk képzést” – mutat rá Dobák Miklós. Szeptember végén egyelőre hétvégi MBA-kurzussal indulnak, intenzív heteket iktatva a programba. Nappali kurzus januártól lesz majd.
Átalakul a vezetőképző szervezete is. Létszáma korábban tíz fölött volt, ez most négyre csökken: a programigazgató, két programfelelős és egy titkárnő lesz ott státuszban, az intézet állományában lévő oktatók visszamentek azokra a tanszékekre, ahonnan jöttek. A kurzusok oktatói gárdája programszerűen áll majd össze, Bod Péter Ákos és Dobák Miklós is az eddigi tanszékén marad állásban.
 |
Kuratóriumi tagok a megújult képzésről
SUGÁR ANDRÁS, a T-Mobile Magyarország Rt. vezér-igazgatója: „A legfeljebb egyéves nappali képzés során a tudás gyakorlati alkalmazásának, a gyakorlatorientált ismeretek megszerzésének kell a középpontban állnia. A legfrissebb közgazdasági elméletek elsajátítására és gyakorlati alkalmazására kell helyeznünk a hangsúlyt. A gyakorlati képzésben kiemelt szerepet kell szánnunk a magyar és európai esettanulmányoknak, amelyeket a hallgatók csapatmunkában dolgoznak fel. Emellett a résztvevők személyiségjegyeinek formálására is időt kell fordítanunk. Fontos ugyanis, hogy a stratégiai szemlélet, a lényegi összefüggések gyors megértése és áttekintése mellett valaki vezetőként határozott elképzelésekkel, egyértelmű és optimista jövőképpel rendelkezzen. Előtérbe kell helyezni a komplex gondolkodást, szemléletmódot. Általános alapelvként a nyílt kommunikáció az oktatás során szintén kötelező érvényű. A követelményrendszernek egyértelműnek kell lennie az első pillanattól fogva.”
TAKÁCS JÁNOS, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója: „Egyetértek azzal, hogy elitképzésre van szükség, és ez azt jelenti, hogy olyasmit kell létrehozni, ami most nincs. Ehhez kis létszámú évfolyamokra van szükség, s gyakorlatias képzést kell megvalósítani. Utóbbiban a kuratórium tagjai készek úgy is segíteni, hogy betekintést engednek az általuk vezetett vállalat életébe. Helyes törekvés a régióban való terjeszkedés, de itt már lehet konkurenciára is számítani, hiszen a prágai vagy a varsói egyetem jó, bár elit MBA-képzés még ott sincs. Van viszont a szlovéniai Bledben, ahol olyan neves iskolákból is tanítanak tanárok, mint az IMD, az Insead vagy a London Business School. A tananyagban pedig nemcsak a szakmai ismereteket kell átadni, de azt is, hogy miként kell kommunikálni, csapatban dolgozni, hatékonyan tárgyalni, egy partnert meggyőzni, mert a magyar egyetemekről kikerült diákoknak ezek a gyengébb pontjai.” |
|
|
|
|
FINANSZÍROZÁS. A cégekhez való közelség rugalmasságot igényel, ami az egyetem gazdálkodásának szabályait betartva nehezen megy. Kerekes Sándor hosszan sorolja a példákat. Ha mondjuk egy céges kurzusra két hét alatt kell ajánlatot tenni, akkor ez aligha képzelhető el úgy, hogy engedélyt kérnek hozzá különböző minisztériumoktól. A bentlakásos képzés szálloda- és éttermi költséggel jár, s ezek után az egyetem keretei között reprezentációs járulékot kell fizetni, pedig ez nem reprezentáció. Minden egyetemi bevétel után 15 százalékos felújítási alapot kell képezni, s ha a szállodaszámlát rajtuk keresztül fizeti ki a megrendelő, akkor az után is, pedig azt a vezetőképző is költségként továbbadja. A külföldi oktatókat készpénzben ki kell fizetni akkor, amikor megtartják az órájukat, nem lehet azt mondani nekik, hogy nincs kézipénztár, és majd fizetnek akkor, amikor havonta egyszer bért utal az egyetem.
Mindezek miatt alapítványi keretek között kívánják működtetni a vezetőképzőt, amely szervezetileg ma a gazdálkodástudományi kar egyik intézetének számít. „Az alapítvány visszaigényelheti az áfát, hitelt vehet fel, előleget fizethet az oktatóknak, és támogatásokat is fogadhat” – sorolja tovább az előnyöket Dobák Miklós, hozzátéve, hogy a külföldi MBA-központok is alapítványi formában dolgoznak. Ehhez persze itthon az Oktatási Minisztérium engedélye szükséges, de például az egyetem szervezeti és működési szabályzatát is meg kell változtatni, s ezt meg kell szavaznia mind a kari, mind az egyetemi tanácsnak. Vagyis a rugalmas gazdálkodásig eljutni sem valami egyszerű. „Az alapítvány kizárólagos tulajdonosa az egyetem” – hangsúlyozza Konrad Wetzker, nehogy valaki azt higgye, a profit elvonásának szándéka áll a háttérben. Az alapítvány egyébként is fizet majd az infrastruktúráért és a névhasználatért a Corvinus Egyetemnek.
Egyelőre azonban beruházásokra van szükség. Költöttek marketingre, azaz hirdetésekre, ismertető füzetre, új honlapra (www.corvinus-mba.hu). A főépületben korszerűen felszerelt 50 fős terem és csoportmunkára alkalmas szobák kapnak helyet, számítógéphez kapcsolható táblával, vezeték nélküli internetkapcsolattal, légkondicionálással. Ezt egyébként abból a felújítási keretből finanszírozzák, amelyet a vezetőképző esetében a szállodaszámlák után nem szeretnének képezni. További forrást jelent, hogy a vezetőképzőnek eddig is voltak saját bevételei. „Nem állami pénzt költünk” – hangsúlyozza a dékán. Reményei szerint az iskola három-négy éven belül önfinanszírozó lesz, s később pluszbevételt is hoz majd az egyetemnek. De nem ez az igazi cél, hanem az, hogy az említett japán szabadpályás robot szerepét ellássa. Szeretnék megértetni, hogy igenis számít, ki adja ki az MBA-diplomát. Mint Kerekes mondja, ha ezen a téren elismertek lesznek, akkor több szakértői megbízást is kap majd az egyetem, több külföldi hallgató akar majd itt tanulni, s a hazaiak is még jobban preferálják majd.
