Elhunyt Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) első elnöke. A gazdaságtörténeti tankönyvek az euró készpénz bevezetőjeként emlékeznek majd meg róla, ám a jegybanki függetlenség megóvásában is példamutatóan viselkedett. Újságírók kérdezték egyszer, számít-e valamit a befolyásos uniós bürokraták kamatcsökkentési követelése. „Udvarias ember vagyok, természetesen számít. Hallom, de nem figyelek rá” – válaszolta.
Duisenbergnek gyakran a szemére vetették, hogy fütyül az eurózóna 2 százalékban maximált inflációs céljára. Az ECB új vezetése alatt sem sokat változott a helyzet. Bár az elemzők biztosra veszik, hogy az idén is magasabb lesz a fogyasztói árak emelkedése 2 százaléknál, a kamatpolitikát az elvárások nem befolyásolják. A központi bank kormányzó tanácsa augusztus 4-én tartja következő ülését, s várhatóan nem változtat a 2003 júniusa óta érvényben levő 2 százalékos kamaton. Az elmúlt hónapokhoz képest viszont mérséklődhet a testületre az EU politikusai felől érkező, kamatcsökkentést sürgető nyomás, mert bár a gazdasági növekedés finoman szólva sem kapcsolt szédítő tempóba az övezetben, sorra jelennek meg a konjunktúra élénkülésére utaló felmérések és mutatók. A fellendülés legnagyobb akadályának azonban továbbra is a lanyha német belföldi kereslet, az idén 40 százalékkal emelkedő olajár és a makacs munkanélküliség látszik.
A várakozások szerint az ECB éppen ezért még nem veszi elő a cilinderből a kamatemelés kommunikációs nyusziját, ehhez még túl gyönge lábakon áll a gazdasági növekedés. Elemzők véleménye szerint az uniós központi bank csak valamikor a jövő év második felében változtat a monetáris kondíciókon, s akkor is csak óvatos, 25 bázispontos emelés várható. Ez akkor következhet be korábban, ha a magas olajár, a néhány tagállamban végrehajtott adóemelés, valamint az euró további gyengülése a dollárral szemben – ami a dráguló importon keresztül fejt ki inflációs nyomást – a vártnál jobban felhajtja a fogyasztói árakat.
A nagy jegybankok sorában általában a Bank of England (BoE) lépi meg először a ciklusnak éppen megfelelő kamatlépést, s a brit gazdaság most éppen ellenkező ütemben mozog, mint az eurózóna. Elemzői várakozások szerint itt az ideje, hogy a BoE cselekedjen. A londoni robbantások napján a testület nem változtatott irányadó kamatán – részben azért, hogy nyugalmat mutasson -, viszont a piac az augusztus 3-4-i üléstől 25 bázispont kamatmérséklést vár. A július 7-i ülésről közzétett jegyzőkönyv szerint egyébként a döntéshozók akkor is csupán 5:4 arányban szavaztak az alapkamat 4,75 százalékon tartása mellett. Most a csökkentés valószínűségét erősíti, hogy a BoE legkeményebb inflációs héjájának tartott Andrew Large alelnök is a lakossági fogyasztás visszaesésének veszélyéről beszélt.
A brit gazdaság a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest csupán 1,7 százalékkal bővült, a brit statisztikusok 12 éve nem közöltek ennyire kiábrándítóan alacsony adatot. A lassulás hátterében alapvetően három tényező áll: a magas energiaárak, a munkaerőpiac gyengélkedése, valamint nem is olyan rég még szárnyaló ingatlanpiac kifulladása.
A várakozások szerint egyelőre nem változtat jelenlegi, a kamatok szerény ütemű, de folyamatos emelésén alapuló monetáris politikáján az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. A Fed különböző tisztségviselői szerint a gazdaság kedvező ütemben bővül, a dráguló hitelek következtében mérséklődő ingatlanárak ugyan veszélyforrást jelenthetnek, de a lakossági fogyasztás – amely az amerikai GDP kétharmadát adja – jó formában van, így erről az oldalról várhatóan nem fenyegeti veszély a növekedést. Mindez alátámasztja, hogy a központi bank az infláció meglódulásának megakadályozása érdekében még egy darabig folytatja kamatemelési ciklusát. A Fed 2004 júniusa óta összesen kilenc alkalommal, 225 bázisponttal emelte irányadó kamatát, amely így jelenleg 3,25 százalékon áll.
