A légiós betegség
A betegséget a Legionella baktérium okozza, melyet először 1976-ban veterán katonáknál észleltek az Egyesült Államokban, amikor a volt légiósok megtartották éves találkozójukat egy légkondicionált philadelphiai központban. A 221 beteg közül 33 belehalt a súlyos tüdőgyulladásba, melyet a nem megfelelően fertőtlenített klímaberendezésben, zuhanyzóban vagy jacuzziban élő baktérium okoz. A betegség leginkább az idősekre és legyengült szervezetre jelent komolyabb veszélyt, de náluk is csak abban az esetben, ha az orvosok nem ismerik fel időben a kórt, és nem kezdik el a speciális antibiotikumos kezelést. A tünetek nagyon hasonlítanak az influenza első jeleire, ezért mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni. A legjobb védekezés azonban, ha a légkondicionáló berendezést félévente szakemberrel kitisztíttatjuk és gombátlanítjuk.
A Gfk Piackutató Intézet felmérése szerint tavaly a magyar lakosság csupán 3 százaléka élvezhette az otthoni hűsölést, de a növekvő tendenciát jól mutatja, hogy Zoltán Attila, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára szerint évente 30-60 ezer készülék lel gazdára Magyarországon, nagy részük júniustól augusztusig.
A légkondicionáló berendezések – egészségügyi mellékhatásaik mellett – energiaigényük miatt is számos támadás kereszttüzébe kerültek. A környezetvédők egy közgazdasági alapvetést is felhoznak az energiapazarlás példaképének tekintett légkondi-berendezésekkel szemben: szerintük a légkondicionálók üzemeltetésével az emberiség jelenbeli hidegért jövőbeli meleget vásárol. Vagyis azért cserébe, hogy most élvezhetjük a technika segítségével biztosított hűvös levegőt, unokáink fizetnek majd az üvegházhatás miatt kialakuló még magasabb átlaghőmérsékletért.
Nem sok
Ugyanakkor míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a klímaberendezések miatt az áramfogyasztási csúcs jellemzően a nyári időszakban jelentkezik, nálunk még mindig a téli fűtési szezonban jelentkezik a legnagyobb energiaigény. Ennek az az oka, hogy egy mediterrán országhoz képest Magyarországon kevés légkondicionáló berendezés működik. Bár egy-egy kánikulai napon a fogyasztás akár 5 százalékkal is nőhet egy átlagos nyári naphoz képest. Ez azonban nem jelent semmiféle veszélyt a lakosság áramellátására, mivel a lakossági fogyasztás kevesebb, mint egyharmada az összes fogyasztásnak, a fennmaradó részt a nyáron kisebb intenzitással működő ipar igényli – közölte lapunkkal Boross Norbert, az ELMŰ Rt. kommunikációs igazgatója.
Megugró kereslet
A legmelegebb hónapokban a kereslet akár 70-80 százalékkal is megnőhet, az átlagoshoz képest, sőt már egy-két forróbb nap is elég, hogy a kisebb cégek is érzékeljék a megugró igényeket, nem beszélve a hipermarketekről. Az OBI tájékoztatása szerint egy kánikulai nap alkalmával a kereslet akár 40 százalékkal is nőhet. Szalai Krisztián, az Aeroklíma munkatársa szerint a termék szezonális jellege a nagyáruházak malmára hajtja a vizet, mert az emberek nem mindig tervezik meg előre a vásárlást, így a kisebb vállalkozások nem tudják pontosan felmérni az igényeket. Ezért pedig gyakran megesik, hogy a kisebb üzletek pont a keresleti csúcs idején fogynak ki a készletből.
Nagyok vs. kicsik
Általános alapelv, hogy az egyedi vásárló szemszögéből nézve több előnnyel jár, ha a kisebb forgalmazók vagy gyártók termékeit választjuk. Hiszen a legtöbb cégnél – így a kicsiknél is – ugyanúgy megtalálhatjuk az olcsóbb kategóriás klímákat, mint a méregdrága termékeket. Ezzel szemben a beszerelést – a kis üzletek estében a legtöbbször – szakemberek végzik, illetve ami sok esetben ennél is fontosabb, hogy probléma esetén gond nélkül tudunk alkatrészt cseréltetni. A Stiebel Eltronnál 100 ezer forinttól 1,5 millió forintig válogathatunk a különböző légkondik között. A cég munkatársa szerint az ennél olcsóbb készülékek gyakran Kínából kerülnek a hazai piacra, ahonnan 40-50 ezer forint körüli áron lehet a gépeket beszerezni és a vásárlók a hipermarketek polcairól juthatnak hozzájuk. Azonban az olcsó húsnak itt is megihatjuk a levét, hiszen ezeknek a termékeknek a minősége sokszor gyengébb, és később szinte lehetetlen alkatrészt találni hozzájuk. Ugyanis az ilyen importárut szállító cégek piacán jelentős a fluktuáció, s hamar eltűnhetnek a szemünk elől.
A Stiebel Eltron szakembere szerint egy klímaberendezés tisztességes beszereléséhez egy teljes napra és két ember munkájára van szükség. Mindezek miatt a munkadíj 60 ezer forintra is rúghat, amibe viszont beletartozik a munka utáni takarítás is.
A nem megfelelő szerelés egyik látványos és kellemetlen, de kétségkívül veszélyesnek alig mondható hátránya, ha az utcán a járókelők nyakába csöpög a légkondicionáló berendezés kondenzterméke. Normál esetben ugyanis a hideg beltéri egységből lecsapódó pára a csatornába jut, ám a hanyag szerelő az elvezetésben csak az utcáig jut.
Mobil
Aki nem szeretne komolyabb munkálatokat az otthonában, vagy csak a pénztárcája nem engedi a drágább készülékeket, mobil klímaberendezések között is válogathat igénye szerint. Ezek nagy előnye egyrészt, hogy a csöveket nem kell az egész épületen keresztül vinni, hanem elegendő egy lyuk az ablakon, ahol kivezetik, másrészt az ember csak begurítja abba a helyiségbe, ahol hűvösebbet szeretne. Az ilyen típusú gépeknél nincsen külön kültéri egység, aminek meg van az a hátránya, hogy a zaj is „bent marad” és egy hangosabb készüléknél ez zavaró is lehet. A mobil klímák teljesítménye általában kisebb, mint a beépített társaiké és nem tudnak egyenletes hűtést biztosítani az egész lakásban vagy irodában, de előnyük, hogy 70 ezer forintból már beszerezhetők.
Panaszok
A nagy hűsölés közben nem árt néhány dologra odafigyelni – állítja Deák Attila belgyógyász. Ugyanis komolyabb esetben egészségünk bánhatja a hanyagságot. A kinti hőmérséklethez képest csak 4-5 fokkal hidegebbre állítsuk be a klímánkat, bár ezt 35 fok fölött, már embertpróbáló erőfeszítés megállni. A túl hűvös benti levegőt úgy érzékeljük, mint a huzatot, ami náthát, ízületi bántalmakat és szemgyulladást is okozhat. A bajokon enyhít, hogy a komolyabb berendezéseknél már beépített párásító működik, ami meggátolja, hogy kiszáradjon a szemünk.
