KrasAir
A Kommerszant adatai szerint a KrasAir tavaly 1,9 millió utast szállított, bevételei 8,4 milliárd rubelre (28,7 rubel/1 dollár), adózás utáni nyeresége pedig 9,4 millió rubelre rúgott. A KrasAir részvényeinek 51 százaléka állami tulajdonban van, 49 százalékát pedig a vállalatot vezető Abramovics testvérekhez (Borisz és Alekszandr Abramovicshoz) közelálló magánszemélyek és társaságok birtokolják. A csak névrokon Roman Abramovics a Szibnyefty olajcég és az angol Chelsea futball klub tulajdonosa.
A jövő héten Budapestre érkezik Borisz Abramovics, a KrasAir krasznojarszki légitársaság vezérigazgatója, hogy egyeztesse a Malév Rt. megvásárlásával kapcsolatos feltételeket – derült ki a Kommerszant című orosz gazdasági napilap pénteki számából.
Az újságnak maga Abramovics számolt be arról, hogy Budapestre utazik, s reményei szerint augusztus 15-ig alá is írják a privatizációs megállapodást. Az üzletember azt mondta, hogy az ÁPV Rt. a három pályázó közül az AirBridge Rt. ajánlatát minősítette a legjobbnak, s a továbbiakban nem kíván tárgyalni a másik két pályázóval.
A Kommerszant megjegyezte, hogy az Abramovics által elmondottak némileg eltérnek a Reuters és a magyar sajtó híreitől, amelyek szerint nemcsak az AirBridge Rt., hanem az Aviation Solution Befektetői Konzorcium Kft. is versenyben maradt.
Ezt a kijelentést a FigyelőNetnek cáfolta Oravecz Péter, az ÁPV Rt. sajtófőnöke. Oravecz elmondta, hogy a privatizációs szervezet eredeti közleményében közöltek továbbra is megállják a helyüket. Ez azt jelenti, hogy az ÁPV Rt. először az Airbrige Rt.-vel kezdi meg a tárgyalásokat, majd, ha ez nem vezet eredményre, csak akkor folytatja az Aviation Solutionnnal a tárgyalásokat.
Vételárról egyelőre nincs szó
Abramovics a vételárról nem árult el semmit, mindössze annyit mondott, hogy az ÁPV Rt. nem csak a Malév adósságterhének átvállalását szabja az ügylet megkötésének feltételéül, hanem vizsgálni kívánja a légitársaság fejlesztését célzó stratégiai tervet és az útvonalak fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet.
A Malév privatizációs tenderén hivatalosan a budapesti bejegyzésű Airbridge Rt. nyújtott be pályázatot. Ha megnyeri, akkor a KrasAirt és négy másik orosz légitársaságot magában foglaló AirUnion (korábbi nevén AirBridge) szövetség előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy könnyűszerrel beilleszkedjen a nemzetközi légiközlekedésbe. Ez a folyamat egyébként akár tíz évet is igénybe venne – magyarázták a KrasAirnél a Kommerszantnak.
Merész lépés
Az újság által megkérdezett más orosz légitársaságok egyike nagyon érdekes, bátor és tőkeigényes vállalkozásnak nevezte a Malév (esetleges) megvásárlását. A KrasAir így szállító-logisztikai csomóponthoz jutna Európa keleti részén, és az kiegészítené a krasznojarszki csomópontot. A nehézségek, a gazdasági aspektust nem számítva, a szervezésben rejlenek, mégpedig abban, hogy lesz-e lehetőség a Malév flottájának használásában Oroszországon belül.
Az AirBridge szövetség július 12-én jelentette be, hogy AirUnion márkanéven működik tovább. A szövetség irányító szervének, a Moszkvában bejegyzett AirBridge Kft.-nek Borisz Abramovics a vezetője.
Malév-saga
Az ÁPV Rt. először 2004. szeptember 7-én tette közzé a Malév 99,95 százaléknyi részvényének eladását szolgáló nyilvános, egyfordulós privatizációs pályázati felhívását. Az első pályázat beadási határideje 2004. október 20-a volt, amelyre ajánlatot mindössze egy pályázó, az Aviation Solution International (ASI) konzorcium nyújtott be. Az ASI igen alacsony, 150 milliós ajánlatát – mely szerint a Malév 36 milliárdos hitelállományát sem vette volna át – a privatizációs szervezet igazgatósága úgy ítélte meg, hogy a pályázó nem tett eleget a pályázati kiírásnak, ezért a tendert eredménytelennek nyilvánította.
Némi változtatás után az ÁPV Rt. 2004 december végén ismét meghirdette a Malév 99,95 százalékos reszvénycsomagjának eladását. A befektetőknek itt is a teljes állami részvénycsomagra kellett ajánlatot tenniük, de a második kiírás értelmében a tulajdonba lépés legfeljebb egy éven belül, több lépcsőben is megtörténhet.
A második tenderbontás február végén volt, ahol az ÁPV Rt. öt pályázat közül hármat ajánlatnak, kettőt pedig szándéknyilatkozatnak minősített.
Az ÁPV Rt. a verseny és a tranzakció sikere érdekében a pályázók kilétéről és az ajánlatok tartalmáról az eredményhirdetésig akkor nem adott tájékoztatást. Az azonban valószínűsíthető volt, hogy a korábbi ajánlattevő, az ASI konzorcium ugyanezen a néven, de összetételét megváltoztatva ismét ringbe szállt. Továbbá feltehető volt, hogy ebben a fordulóban a pilóták Sky Alliance nevű cége, valamint krasznojarszki, kirgiz és olasz cégek is érdekődést mutattak a magyar légitársaság iránt.
Időközben a második fordulót is érvénytelennek nyilvánították és az ÁPV Rt. közvetlenül próbált egyezkedni a jelöltekkel. A előző sikertelen pályázati fordulóval ellentétben a pontozás itt már a két kulcskérdésre (adósságrendezés, tőkeemelés) adott befektetői válaszra összpontosított. Sajtóértesülések szerint azonban a befektetőjelöltek az előző két sikertelen pályázaton nem mutattak hajlandóságot arra, hogy átvállalják a Malév mintegy harmincmilliárd forintnyi adósságának egészét, ráadásul korábban jelezték: nem vállalnak garanciát arra, hogy minden mostani alkalmazottat megtartanak.
Újabb kiírás következett. A megjelölt július 5-ei határidővel ezúttal hárman adták be a jelentkezésüket, amelyből kettő, az orosz Airbridge, amelynek tagja a KrasAir is és az Aviation Solution konzorcium hivatalosan is jelezte a sajtó felé az érdeklődést. A harmadik pályázó kilétéről eddig azonban csak találgatások voltak: egyes lapértesülések az Argus Capital Ltd.-t, vagy a milánói Air Europe-ot vélték harmadik szereplőnek.
E hármasból a KrasAir irányította konzorcium ajánlotta a legtöbbet, és mivel bizonyos feltétekekkel a 36 milliárd forintra rúgó hitelállomány felét is hajlandó volt átvállalni, valószínűsíthető volt, hogy a privtizációs pályázat győztesének is az AirBridge-et lehet kikiáltani.
