Az ÁSZ szakértői arra a kérdésre keresték a választ: vajon szakszerűen, szabályszerűen, gazdaságosan, ellenőrizetten és eredményesen használta-e fel a tárca a 2002-2005 között rendelkezésére álló állami pénzeket, és megvalósította-e az ágazati célkitűzéseket. A jelentés megállapításai a nem felé mutatnak. Kevés olyan terület volt, ahol ne kifogásoltak volna valamit a számvevők.
Sikeresnek mondott sikertelen pályázatok
Az ÁSZ a szociális telefon néven ismert kezdeményezés mellett az annak idején legnagyobb visszhangot kiváltó, kakaóbiztos számítógép néven elhíresült Brunszvik Teréz óvodai számítógépes pályázatot sem találta rendben: a 300 millió forintos kerettel meghirdetett nyílt közbeszerzési eljárásos beszerzést a minisztérium nem kezelte megfelelően. Az ÁSZ többek között kiemeli például, hogy az ajánlati felhívás műszaki leírása nem volt teljeskörű és egyértelmű, a tárca nem ellenőrizte, hogy a győztes ár megalapozott volt-e, ráadásul a bírálók azt is figyelmen kívül hagyták, hogy az ajánlott eszköz nem minden paraméterében felelt meg a kiírásnak. Továbbá a számvevők úgy vélik, hogy a pályázattal elérni kívánt célok csak részben teljesültek ugyanis 500 gép helyett csak 269-et sikerült beszerezni.
A számvevőszék megjegyzi, hogy a minisztérium szakmai feladatai ellátásában a tulajdonosi körébe tartozó társaságok, illetve külső szervezetek is részt vettek, holott a szakmai feladatokat a tárcának magának kellene megoldania. Az ÁSZ önmérsékletre szólította fel Kovács Kálmán minisztert. Mint az a jelentésből kiderül, a tárca vezetője a vizsgált időszakban egyedi döntésekkel a pályázati rendszeren kívül összesen 3,2 milliárd forint támogatásról határozott. Ennek több mint a felét négy cég kapta, illetve mellettük 15 távközlési szolgáltatóval kötött a miniszter keretszerződést.
Nem követhető támogatások, kézi adatgyűjtés
Az ÁSZ úgy véli, hogy a miniszter jogkörét meghatározó kormányrendelet hiányos, mert például nem szab felső határt a kifizetéseknek és nem határozza meg pontosan mit is takar a támogatható cél. Továbbá az ÁSZ sérelmezi, hogy miniszteri rendelet külön rendelkezése ellenére a miniszteri döntéssel adott támogatásokra vonatkozó adatok nem követhetők nyomon: nem vezetnek róluk elkülönített nyilvántartást, ezért egyenként, kézzel gyűjtötték ki őket.
Ezen kívül nem működik megfelelően a több ezer nyertes pályázathoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer sem tekinthető elégségesnek a feladatok és a felelősségek egyértelmű meghatározása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságai miatt. Nem egyértelmű a feladatok és a felelősségek meghatározása. A felügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó ellenőrzési főosztály a létszámkorlát és terven felüli feladatok miatt a munkatervében foglalt ellenőrzések közül csak kettőt hajtott végre. Pénzügyi auditot nem végeztek, az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartás – tartalmi hiányosságok miatt – nem felelt meg az előírásoknak. Egy revízió például megállapította, hogy 16 ellenőrzött pályázatnál a támogatási összeg felét rendellenesen használták fel. Máskor a bírálóbizottság olyan esetben kezdeményezte az elnyert pénz csökkentését, amikor nemcsak aláírt szerződések voltak, hanem a számlákat is benyújtották a nyertesek.
ÁSZ javaslat
Az ÁSZ összefoglaló javaslatában indítványozza, hogy a miniszter vizsgálja felül a tulajdonosi körébe tartozó társaságok vezetőinek döntési hatáskörét. A számvevők ugyanis úgy vélték, hogy a minisztérium tulajdonosi, vagyonkezelési feladatainak ellátása hiányos volt, és ebben csak 2005-ben történt előrelépés. Az alapító okiratok a társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosítottak. Ennek következtében 2004-ben a Millenáris Kht.-nál a Jövő Háza program kapcsán kettős ügyvezetés alakult ki, ami indokolatlan, irracionális vezetői státusok és a személyi juttatások megnövekedéséhez vezettek.
