Sikerült a záróvizsga, a nyár nagy részét végigdolgozom, ezek után igazán kijár egy hét nyaralás – gondolta a főiskola befejezése után Pintér Lívia. Ezek után már csak azt kellett eldöntenie, hova menjen. Nem töprengett sokáig, barátaival a horvát tengerpartot választotta – csakúgy, mint a legtöbb ismerőse. Még legalább három-négy olyan társaságról tud ugyanis, amelyeknél úgyszintén az Adria az úti cél, olyanokat azonban nem tud felidézni, akik a Balatonra vágyakoznának.
Évről évre egyre többen döntenek úgy, mint Pintér Lívia. A GfK Hungária piackutató intézet felmérése szerint az idén a nyaralni készülő magyarok 16,1 százaléka veszi célba Horvátországot, míg Magyarországot csupán a 14,3 százalékuk. Ennek látszólag ellentmond a Magyar Turizmus (MT) Rt. felmérése a magyarok nyári utazási terveiről. E szerint a hazai lakosság 63 százaléka csak belföldre, 19 százaléka csak külföldre, 17 százaléka pedig mindkét helyre utazik. Ebbe azonban beleszámították a rövidebb, egy-két éj?zakás kiruccanásokat is, például a távoli rokonok meglátogatását, míg a GfK felmérésében csak a legalább öt éjszakát elérő főnyaralást vizsgálták. (Az MT tavalyi adatai szerint a magyarok átlagos tartózkodási ideje a Balaton térségében 4,6 nap volt, ami különösen annak tükrében kevés, ha hozzávesszük, hogy a hazai régiók között ez a legmagasabb érték.)
 |
 |
|
|
A tendenciában szerepet játszik az a közvélekedés, miszerint Horvátország nem drágább a „harácsoló” Balatonnál. Ám mint az táblázatunkból is kiderül, ez a nézet nem állja meg a helyét. (Ár-összehasonlításunkban a harmadik felmért terület Olaszország északkeleti régiója, amely a magyar turisták által szintén kedvelt, és autóval könnyen elérhető úti cél.) A magyar tengernél a szállások olcsóbbak, mint az Adrián, és a rövidebb autóút kevesebb üzemanyagot is igényel. Még a bolti és éttermi árak vannak a legköz?lebb egymáshoz, de a Balaton valamivel e téren is visszafogottabb. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne találhatnánk a magyar tengernél is vastag pénztárcájú külföldiekre vadászó, „lehúzós” helyeket.
ALKUPOZÍCIÓ. A számokat persze jó néhány egyéb tény árnyalja. A 12 éven aluli gyerekeknél 30–50–70 százalékos kedvezményt is kaphat az ember, különösen akkor, ha a gyerekek beérik a pótággyal. Nem mindegy, hogy saját szervezésben, vagy utazási irodával utazunk. Ha el tudunk csípni egy irodai last minute-utat vagy jól alkudozunk egy magánház kiadójával, akár még az alsó sáv alá is mehetünk. Szállodák esetében minél több éjszakát marad az ember, annál nagyobb kedvezményt kaphat, ráadásul több helyen a félpanzió mellé fitnesz, szauna, strand vagy medencehasználat is jár.
A balatoni árakat mérsékelheti a Balaton-kártya használata. Az olcsó horvát kempingeknél különdíjat számolhatnak fel a sátorért, míg az olasz apartmanok alapdíján felül esetleg külön kell fizetni a takarításért és az ágyneműhuzat bérléséért.
|
 |
|
|
A tengerpart elérésénél nemcsak a nagyobb üzemanyag-költséggel, hanem a horvát vagy olasz autópályadíjakkal is számolni kell. Az út a határtól Splitig mintegy 7000 forint, az olasz szakaszon 100 kilométerenként mintegy 1200 forintba kerül. Aki a horvát szigetek valamelyikére igyekszik, tegyen félre kompra is.
Az MT tavaly maga is végzett összehasonlító kutatást a Balaton és a horvát tengerpart között. Akkor is a magyar tenger bizonyult olcsóbbnak – méghozzá erőteljesebben, mint a Figyelő által most tapasztalt különbségek –, de szubjektívnak és esetlegesnek ítélték az összevetést, így az idén már el sem végzik. Sok függ attól, kinél mi esik latba a legnagyobb súllyal: a szállás ára, az ellátás minősége vagy éppen az időjárás. A horvát tengerparton, különösen Dalmáciában, főszezonban szinte garantált a napsütés, míg a Balatonnál az idén még nem volt egy hétig folyamatosan jó idő.
„Tényleg nehéz összehasonlítani a két területet, például a mi ügyfeleink a Balatonhoz jellemzően szállodába mennek, míg a horvát tengerparton sokan választják az apartmanokat” – mondja Várkonyi Judit, az IBUSZ kiutazási osztályvezetője. Így összességében szállásra nem költenek annyival kevesebbet, mint ahogy az az árakból következne. Várkonyi szerint Horvátország nem annyira a Balatonnal, inkább más tengerpartokkal verseng a magyar turistákért, így az olcsóság önmagában nem jelent elég vonzerőt.
|
 |
|
|
MINŐSÉGRE VÁRVA. „Valamiben azért hasonlít a horvát tengerpart és a Balaton: mindkettő a tömegturizmus igényeinek kielégítésére épült ki, és hasonló demográfiai csoportba tartozó emberek látogatják” – mondja Gomola Marius, a turisztikai és szállodaipari szaktanácsadó és könyvvizsgáló cég, a Horwath Consulting ügyvezető partnere. Persze a tengernek és a tónak alapvetően eltérnek az adottságai. A horvátok például többféle célcsoportot tudnak elérni, így a yacht-, a vitorlás-, és a búvárturizmus iránt fogékonyakat is. Gomola határozottan állítja: hiába olcsóbb a Balaton, mert ma már nem elsősorban az árban, hanem a minőségben kell versenyezni, hiszen rengeteg magyar tapasztalt meg külföldi útjai során oly?n minőségű szolgáltatást, amelyet itthon is joggal vár el a pénzéért. A megfelelő színvonal megteremtéséhez azonban tudatos, egységes fejlesztési koncepcióra és döntéshozó hatáskörre lenne szükség.
