A HEBC azonnali reformokat sürgetne az államigazgatás, az adózás és a nagy ellátórendszerek terén, az euróátvétel szempontjából pedig a következetes, kormányzati ciklusokon átívelő programokat végrehajtó gazdaságpolitikát tartja a legfontosabb kérdésnek.
A vezetők az időtényező kritikusságára hívták fel a figyelmet, mert bár az ország „még mindig abban a helyzetben van, hogy ismét a legjobbá válhat” az új EU-tagok között, a lehetőségek „már nem maradnak sokáig nyitottak” – fogalmazott a jelentést ismertető sajtótájékoztatón Pécsi-Szabó Miklós, a HEBC elnöke, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója. Pécsi-Szabó az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a tudomány- és iparpolitika, az államigazgatási és önkormányzati reform, a korrupció, a roma integráció és az országimázs területét emelte ki, mint amelyeken feltétlenül szükség van egy „minimális szintű konszenzusra” a politikai pártok között.
A HEBC jelentése szerint még nem késő annak biztosítása, hogy Magyarország több vonatkozásban is regionális központtá váljon Közép-Európában. Számos erősségre építhet, mint például a munkaerő minősége vagy a földrajzi elhelyezkedés. Az élesedő versenyben azonban a térség országai mellett már a távol-keleti gazdaságok is közvetlen konkurenciát jelentenek. Ha a legnagyobb magyarországi exportőrök termelésüknek akár csak a felét átirányítják Kínába, az a GDP csökkenéséhez vezethet. Éppen ezért nemcsak az új befektetők megnyerésére, hanem a jelenlévők megtartására is törekedni kell.
Az euró bevezetésével kapcsolatban az üzletemberek úgy vélik, nem szabad a közös pénz bevezetését a térség többi országánál későbbre halasztani, mert ezzel az ország a perifériára kerülne, és a kamatlábak azonnal emelkedni kezdenének. Az euró viszont 0,6–0,9 százalékkal növelheti az ország növekedési potenciálját.
