Drága bankkártya
Első látásra racionális megoldásnak tűnne, hogy a levélben érkező sárga csekk internetes felületen keresztül – egy webáruházban való vásárláshoz hasonlóan – bankkártyával legyen kifizethető. Minden bizonnyal ilyen megoldásban bíztak a sárga csekkhez kapcsolódó domainneveket bejegyző magánszemélyek is. Valójában azonban a bankkártyával való internetes vásárlás költségei jóval meghaladják a posta jelenlegi tarifáit, tehát a pénztranszfer díját fizető szolgáltatók aligha vállalnák fel az ügyfeleik számára könnyebbséggel járó többletkiadást. Míg az online fizetési megoldásokat kínáló pénzintézeteknél egy kártyás fizetés a kereskedőnek legalább a vételár 2 százalékába kerül, addig a posta a csekkenkénti mintegy 60 forintos fix díjon felül csak 3,2 ezreléknyi jutalékot kér. A kártyás fizetés díja ugyanis három céget is „hizlal”: a kártyatársaság, a kártyát kibocsátó bank, valamint a kártyát az online fizetés keretében elfogadó pénzintézet osztoznak. Így az átlagosnak mondható 10 600 forintos számlabefizetés esetében a kártyával fizető ügyfél után a szolgáltató mintegy 212 forintnyi, a postai befizetést választó után pedig 94 forintnyi jutalékot fizetne. Az online számlafizetési megoldásoknak, csakúgy, mint a sárga csekknek önmagában ingyenesnek kell lennie az ügyfél számára.
Ennek ismeretében korántsem meglepő, hogy a potenciális piaci lehetőségre felfigyelve, jó üzletet szimatolva bankok, informatikai szolgáltatók és távközlési cégek sorra állnak elő a csekket kiváltó újszerű megoldásokkal.
Online számla
„Még az idén több tízezren csatlakoznak rendszerünkhöz és a szolgáltatás hírének terjedésével középtávon százezer fölé emelkedhet az ügyfélszám” – fogalmazta meg várakozásait Racskó Péter, a Magyar Telekom Rt. elektronikus számlázási projektjéért felelős igazgatója. A május végén indított Távszámla szolgáltatás elsőként a társaság saját üzleti egységei által havonta kibocsátott, közel négymillió számlát teszi a jövőben az ügyfelek számára online formában is elérhetővé, illetve kiegyenlíthetővé. A tervek szerint azonban nemsokára más közüzemi szolgáltatók számlái is bekerülhetnének a rendszerbe.
A Távszámla mai, néhány ezer fős ügyfélköre túlnyomórészt Telekom-dolgozókból áll. Ilyen méretű kezdeti tesztközönséggel aligha rendelkezik viszont az Econet.hu Rt. Pedig másfél éve elsőként tett bejelentést a szakzsargonban EBPP (elektronikus számlabemutatás és fizetés) néven ismert szolgáltatás beindításáról, amely akkor jókorát lendített is a társaság tőzsdei árfolyamán.
A több százmillió forintos ráfordítással eredetileg az idei első negyedévben beindítani tervezett szolgáltatás csupán az ősszel startolt el. Mint Balázs Csaba, a társaság vezérigazgatója elmondja, jelenleg is folyik a fejlesztés, illetve a szerződések megkötése a számlakibocsátókkal és pénzintézetekkel.
A fejlesztés közös tőről fakad. Mindkét társaság a tengerentúlon és Nyugat-Európában már sikerrel működő Checkfree rendszert vette ugyanis alapul. „Az adaptáció azonban nem kis feladat, a számlázásra és szerződéskötésre vonatkozó előírások, a bankrendszer működése, a fizetési szokások és határidők, valamint az adatvédelmi előírások ugyanis idehaza eltérőek” – indokolta az elektronikus számlázást lehetővé tevő 2004. áprilisi pénzügyminiszteri rendeletet követő egyéves előkészítő fázis szükségességét Racskó Péter.
Egyszázalékos piac is üzlet
Ha csak egyetlen százalékot sikerül online felületre terelni a sárgacsekk-üzletből, az újdonsült elektronikus számlázási szolgáltatók már megtalálhatják számításukat. A számlakibocsátó szolgáltatók számára pedig minden bizonnyal vonzó lesz a rendszer üzemeltetőinek ajánlata, hiszen az áttéréssel az előzetes kalkulációk alapján 10-30 százaléknyi megtakarítás érhető el.
Az online megoldás ugyanis kiváltja a számla nyomtatásával, postázásával kapcsolatos kiadásokat, a postai átutalási díjakat, ráadásul papírkímélő volta miatt környezetbarátnak is mondható. A Magyar Posta Rt. mindezek ellenére nem tart érdemi piacvesztéstől. „A külföldi példák és a felmerülő költségek ismeretében nem látjuk üzletileg megalapozottnak egy online sárgacsekk-befizető szolgáltatás indítását” – fogalmazott Tomecskó Tamás, a posta szóvivője.
Szűk keresztmetszet
A GKI Gazdaságkutató Rt. adatai szerint tavaly 44 százalékos növekedés eredményeként 476 ezer fő rendelkezett már online bankolási szerződéssel. A növekedési potenciált erősen korlátozza azonban az internet nem kielégítő elterjedtsége.
A két hazai online számlázási szolgáltató nem csak sárga csekkes ügyfelekért szállhat harcba. A közüzemi számlák 35-40 százalékát ugyanis ma már nem postai úton fizetik az ügyfelek. Az e helyett használt banki termékek azonban nem teljesen ügyfélbarátok. Átutalásnál az ügyfél fizeti a tételenkénti 20-70 forint közötti díjat, a kissé olcsóbb inkasszó esetben pedig az ügyfél kényetlen lemondani a számlafizetések ütemezésében rejlő lehetőségekről. A háztartások tetemes hányada tehát éppen ilyen „likviditásmenedzselési” okokból maradt a sárga csekknél és a postai sorban állásnál.
A közüzemi számlafizetés terén innovatív megoldásnak tekinthető az OTP Bank Direkt nevű szolgáltatása, amelynek keretében az ügyfél sms-ben hagyhatja jóvá a közműszolgáltató díjbeszedési kezdeményezését. Vélhetően csak az újszerű megoldások iránt vonzódó ügyfeleket sikerül azonban megnyernie a T-Mobile és a Pannon GSM azon szolgáltatásának, amely a SIM-kártya cseréjével a mobiltelefon képernyőjén teszi elérhetővé és néhány gombnyomás által a háttérben lévő bankszámláról kifizethetővé a közüzemi számlákat.
