A privatizációs szervezet vezetői év elején még ennek az évnek a legfontosabb magánosítási akciójaként harangozták be a nemzeti olajtársaság állami kézben lévő utolsó részesedésének kiírását. Noha az ügyben felelős vezetők folyamatosan úgy tájékoztatnak, hogy ehhez képest nincs változás, a lap információi szerint mindmáig semmiféle komolyabb előkészítő lépés nem történt az ügyben.
A legutóbbi, tavaly februári akció során, a Citigroup szervezésében, 10,5 százaléknyi állami rész talált új gazdára, és akkor magánszemélyek is jegyezhettek. Belső információk szerint egy tanácsadó kiválasztásával, új koncepció kidolgozásával idén már nem lenne idő az ügylet zárására.
Ha valóban nem értékesítik idén a vagyonelemet, az ezer forint névértékű részvény mostani, 16-17 ezres kurzusával számolva a kormány több mint 200 milliárd forintos értéket tart meg házon belül. A Mol-csomag jelenlegi ára egyébként megközelíti az erre az évre előírt teljes, 300 milliárdos privatizációs bevételt. Mészáros Tamás, az ÁPV elnöke ugyanakkor a minap úgy nyilatkozott: ha a többi nagy tranzakcióval magas bevételeket tudnak elérni, elméletileg összejöhet a Mol-csomag értékesítése nélkül is az idénre tervezett összeg.
Az egykor teljesen állami tulajdonú Molt az elmúlt kormányok szeletenként értékesítették. Kizárólag tőkepiaci értékesítést alkalmaztak, amivel a potenciális szakmai befektetőket gyakorlatilag elütötték az irányítás lehetőségétől. Ez a filozófia az utolsó nagy tételre is igaz lehet, noha az orosz Gazprom szakmai befektetőként már bejelentkezett rá. Az állam a lap értesülései szerint – egyeztetve az Európai Unióval – a legfontosabb döntésekben vétójogot biztosító aranyrészvényét a jövőben is meg kívánja tartani.
