Komoly pofonnal ért föl az euróövezet gazdaságának közeli fellendülésében bízók számára hétfőn az Európai Bizottság féléves jelentése: a magas olajárak és az euró erősödése miatt Brüsszel a tavalyi 2 százalék után ez évre már csak 1,6 százalékos növekedést prognosztizál. Ez 0,4 százalékponttal marad el a múlt év októberében közzétett előrejelzéstől. Még szerencse, hogy a bizottság legalább 2006-ra már a növekedés újbóli fellendülését ígéri. Brüsszel jövőre 2,1 százalékos ütemet jelez előre a tizenkét tagországból álló eurózónában – másrészt viszont ez 0,1 százalékponttal szintén kevesebb a tavaly októberben előrevetítettnél. A 2006-os javulás Brüsszel szerint a „belföldi” kereslet és a befektetések élénkülésének, az infláció további mérséklődésének, valamint a munkanélküliség remélt csökkenésének lesz köszönhető. (Az Egyesült Államok GDP-je tavaly 4,4 százalékkal gyarapodott, az idén várhatóan 3,6 százalékkal, jövőre pedig 3 százalékkal bővül majd.) Ami a huszonöt tagú Európai Unió egészét illeti, a bizottság erre az évre 2 százalékos, jövőre pedig 2,3 százalékos növekedést valószínűsít – szemben a múlt esztendei 2,4 százalékkal.
Míg a jelentés Németországról igen sötét képet fest – a múlt októberi 1,5 százalékról 0,8 százalékra vitte le növekedési prognózisát -, Magyarországnak kivételesen van oka a bizakodásra. Az Európai Bizottság ugyanis a magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését fölfelé módosította: a tavaly októberi 3,7 százalékos becsléssel szemben Brüsszel most már a magyar GDP 3,9 százalékos gyarapodását jelzi előre 2005-re. Másfelől az is tény, hogy az államháztartási hiány esetében a bizottság szerint hazánk az idén annak ellenére sem tudja teljesíteni a saját konvergenciaprogramjában szereplő 3,8 százalékos GDP-arányos célkitűzést, hogy ebben az évben még a magán-nyugdíjpénztári befizetések 100 százalékát levonhatja a deficitből (igaz, a várt eltérés mindössze 0,1 százalékpontnyi).
Az államháztartási hiány azonban korántsem csupán Magyarországon, hanem az unió 11 tagországában haladja majd meg a brüsszeli várakozások szerint a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalékot, ráadásul ezek közül öt az eurózóna tagja. A bizottsági szakértők úgy látják, hogy a német deficit 2005-ben a GDP 3,3 százalékára rúg majd – azaz Berlin előreláthatólag már a negyedik egymást követő évben nem teljesíti a maastrichti követelményt -, míg a francia hiány 3,0, az olasz 3,6, a görög 4,5, a portugál pedig 4,9 százalékos lehet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
