Nagojának nem szegte kedvét, hogy az 1988-as olimpiai játékokért folyó versenyfutásban, 1981-ben az utolsó körben alulmaradt Szöullal szemben. A közép-japán Aichi tartomány központja – amely nem utolsósorban a Toyota autógyár székhelyéül is szolgál – rövidesen újra elindult egy világeseményért, mégpedig a XXI. század első expójáért, és ezúttal sikerrel vette az akadályt: 1997-ben Aichi kapta a 2005-ös világkiállítás megrendezési jogát.
Toyota expomobilok. A vezető nélküli busztól a lábbal hajtott taxiig.
Japán harmadik legnagyobb városa nem hiába ad otthont a világ második legnagyobb autógyártójának. Nagoja jórészt a Toyotának és holdudvarának köszönheti, hogy ma a szigetország legdinamikusabban fejlődő városaként tartják számon, és az óriáscég most is mélyen a zsebébe nyúlt, hogy a március 25-én kezdődő Aichi Expo a harmadik évezredhez méltó, világszínvonalú esemény lehessen. Februárban nyitott például a város 6 milliárd dolláros költséggel egy mesterséges szigeten felépített Centrair nevű új repülőtere, továbbá a napokban avatták fel azt a – Nagoját a világkiállítás területével összekötő – tíz kilométeres, 1 milliárd dollárba kerülő vasútvonalat is, amelyen a vonatok már a jövő technikájával, mágneses lebegtetéssel közlekednek. Egyes számítások szerint az expóhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés 17 milliárd dollárt emésztett föl.
ELŐVÉTELBEN. Mindebből magának a kiállításnak a felépítése 1,3 milliárd dollárba került. Ennek az összegnek az egyharmadát a japán állam, további harmadát Aichi tartomány, míg a fennmaradó részt magáncégek – köztük természetesen első helyen az említett Toyota – fedezik. A márciustól szeptemberig tartó expo hat hónapi üzemeltetéséhez további félmilliárd dollárra van szükség, ami a szervezők reményei szerint a belépőjegyek árából megtérül. A számításaik pedig akár be is válhatnak, hiszen a 15 millió tervezett látogatóból mintegy 8 millióan már március előtt elővételben megváltották a 4600 japán jenbe (8300 forint) kerülő napijegyüket. A szervezők egyébként arra számítanak, hogy a vendégek 10 százaléka, azaz mintegy másfélmillió ember érkezik majd külföldről. Árulkodó, hogy Tokió az expo idejére a legtöbb ázsiai ország számára vízumkönnyítést biztosít. „Nem titkoljuk, hogy a világkiállításra elsősorban Ázsiából, azon belül is Dél-Koreából, Tajvanról és Kínából várunk vendégeket” – húzza alá Fudzsita Maszao, a szervezőbizottság főtitkár-helyettese. Az expón összesen 122 ország vesz részt, amelyek közül 26 európai. Az Európai Unióból hét ország – Magyarország (lásd keretes írásunkat), Ciprus, Észtország, Lettország, Málta, Szlovénia és Szlovákia – nem lesz jelen Aichiben.
A természet bölcsessége – ez a hivatalos címe a világkiállításnak. „A japánok ezzel azt az üzenetet kívánják közvetíteni: úgy kell együtt élnünk a természettel, hogy tanulunk tőle” – hangsúlyozza Fudzsita Maszao. Japánban úgy tartják ugyanis, hogy a természet bölcs, gondolkodó lény. A kiállító országok pedig azt mutatják be, hogyan értelmezik náluk a természet bölcsességét. A japánok szerint a technológia lehet az a kapocs, amely összeköti az embereket a természettel, de ehhez környezettudatos megoldásokra van szükség.
Magyarország nélkül
Bár Vatanabe Taizo, az Aichi Expo főbiztosa 2002 júniusában hazánkban járt, hogy népszerűsítse a rendezvényt, Magyarország 2003-ban mégis úgy határozott: nem vesz részt a világkiállításon. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal elemzésében bemutatta, hogy expo-részvételünk a földrajzi távolság és a japán árszínvonal miatt várhatóan rendkívül drága lenne. Az elemzés arra is kitért, hogy a látogatók összetétele sem befektetés-ösztönzési, sem kereskedelemfejlesztési szempontból nem tekinthető megfelelőnek. A kormány még kezdeményezett ugyan egy költségtakarékos, Ausztriával közös részvételt, de az osztrák fél ettől végül visszalépett. (A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az öt évvel ezelőtti hannoveri expóról az Egyesült Államok is távol maradt, illetve, hogy Magyarország 2010-ben Sanghajban már újra megmutatja magát.)
Magyarország egyébiránt annak ellenére nem lesz ott a kiállításon, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly októberi tokiói látogatásakor ismertette kormánya „új” Ázsia-politikáját: a papíron 2002 óta létező dokumentum szerint hazánk kiemelten kezeli a térséget. Tokióban a kormányfő újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy a világkiállításon való részvételt a kormány újra megvizsgálhatná. Állítólag egyes, nálunk jelen lévő japán cégek – a hírek szerint például a Suzuki – anyagilag is támogatták volna a részvételt.
A XXI. század első világkiállításának lényegét természetesen a jövőt idéző technikai újdonságok adják. A látogatókat például az expo bejáratánál emberszabású robotok fogadják. Actroid, az angolul, kínaiul, koreaiul és japánul is 40 ezer szót ismerő, kifejező tekintetű szemgolyóval és arcmimikával rendelkező robot ad majd útbaigazítást a vendégeknek, sőt, alkalmasint viccelődik is velük. Robotok szedik a szemetet is, s vigyáznak a tűzbiztonságra, illetve szükség esetén akár a gyerekekre is felügyelnek. A 100 bemutatandó robot közül 2010-re 40 várhatóan kereskedelmi forgalomban lesz majd. Nagy szenzációnak ígérkezik továbbá a Toyota által kifejlesztett, vezető nélküli autóbusz is; a három jármű mágnesekkel kijelölt pályán halad majd, környezetbarát gázzal üzemel, és bármikor visszaalakítható hagyományos, „sofőrös” közlekedési eszközzé. Természetesen egyéb, energiacellás, illetve elektromos járgányok is kiveszik a részüket a vendégek szállításából, sőt, a természetközeliség jegyében az Aichi Expón a háromkerekű, lábbal hajtott taxi sem lesz szokatlan látvány.
JAKUT MAMUT. S hogy ne csak a jövő megelőlegezett technikai csodái kápráztassák el az világkiállítás vendégeit, egy orosz-japán közös projekt keretében a múlt is megjelenik az Aichi Expón. A világkiállítás sztárja minden bizonnyal egy, az észak-szibériai Jakutföldön 2002 novemberében talált, és a jégbe fagyva szinte teljes egészében konzerválódott több évmilliós őslény, a lelőhelye melletti falucskáról Jukagirnak elnevezett mamut lesz.
A szervezők emlékeztetnek rá: a korábbi világkiállítások arra törekedtek, hogy bemutassák, meddig jutott az emberi civilizáció. Így találkoztunk először például a telefonnal, a felvonóval, az Eiffel-toronnyal vagy épp a Hold-kőzettel. Az Aichi Expo viszont azt kívánja megmutatni, merre haladhat tovább az emberiség, ha összefog, és egy fenntartható globális közösséget hoz létre.
