Egyelőre nem veszek eurót, mert akkor bukom a forintkamatot, inkább megvárom, amíg elindul a forintgyengülés és akkor szállok be – mondja a Figyelőnek egy kisspekuláns. A legnagyobb devizapiaci befektetőknek tanácsot adó Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. pénzügyi igazgatója, Karagich István is így gondolja, hiszen szerinte jelenleg hisztéria alakítja a forint árfolyamát, éppen ezért devizapiaci partnereinek csak opciók kiírását tanácsolta az utóbbi egy hónapban. Nem látni ugyanis, mikor fordulhat a forint erősödésének trendje, mert az árfolyamnak semmi köze a fundamentumokhoz.
A makrogazdasági mutatókban érdemi változás nem történt az elmúlt hónapokban, a február közepén nyilvánosságra hozott, vártnál kedvezőbb januári inflációs adat nem lenne ok a forint erősödésére. Ahhoz azonban elegendő indokként szolgált, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa február 21-i ülésén az eddig megszokott óvatos mérsékléssel szemben nagyobbat, 75 bázispontot vágjon az alapkamaton, amely így 8,25 százalékra csökkent. A hazai fizetőeszköz árfolyama erre sem gyengült, sőt: másnap 241,60 forintig erősödött az euróval szemben. Azóta is e szint környékén állnak a jegyzések, közelítve a sáv erős szélét jelentő 240,01 forintot. Nem véletlenül indultak el a találgatások a piacon, hogy lesz-e sávtámadás. A hangulatra jellemző: olyan neves londoni bankok is, amelyek több mint egy éve folyamatosan a forint gyengülését harsogták és euróvételre biztattak, most a lehetséges legerősebb szint, vagyis a sávszél mellett mondják azt, hogy nem kell még sietni megnyitni azokat a pozíciókat.
A mostani erősödés azért annyiban mindenképpen különbözik a két évvel ezelőtti spekulációs támadástól, hogy akkor sokkal nagyobb összegek jelentek meg, elnyomva a forintot a sávszélig. Ma már talán óvatosabb a piac, bár azzal mindenki tisztában van, hogy kisebb összeggel, 100-200 millió euróval is áttörhető a sáv. A sávtámadás eshetőségénél azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy a jelenlegi szint hosszabb ideig fennmarad-e, és ha elindul a gyengülés – akármikor lesz is ez -, az árfolyam csúnyán megborul-e, vagy óvatos korrigálással csúszik visszafelé.
„Felelőtlenség lenne kinyilatkoztatni, hogy mikor kezd gyengülni majd az árfolyam. Ez ugyanis nem idő, hanem érzelemfüggő. Ez a szint azonban nagy valószínűséggel nem tarható sokáig” – fogalmaz Karagich. Jelenleg a teljes közép- és kelet-európai régióba zúdul a pénz, hiszen az uniós bővítésnek köszönhetően több alapnál is megnyíltak az adminisztratív kapuk, s azok most ide fektetnek. Ezért aztán nem csak a magyar fizetőeszköz problémája a túlzott erősödés, hiszen például a szlovák jegybank éppen hétfőn vitte le drasztikusan, 100 bázisponttal, 3 százalékra a kéthetes betéti rátáját, és gyakran interveniál a korona gyengítése érdekében. Amíg ezek a pénzek jól keresnek a régió állampapírjain vagy a tőzsdéin, maradhat az erős árfolyam. A döntéshozóknak – figyelmeztet Karagich – most leginkább arra kell figyelniük, hogy ne hirtelen, hanem „jégkockákkal”, fokozatosan hűtsék le a hangulatot.
Barcza György, az ING vezető elemzője szerint a forint hónapokig erős maradhat, aminek a költségvetés és a lakosság devizafinanszírozási igénye a legfőbb oka. A kormány és a háztartások évi nettó 2-2 milliárd eurónyi devizahitelt vesznek fel a forintban való eladósodáshoz képest kedvezőbb kamatok okán, s ez volt az oka az elmúlt időszakban is a hazai valuta erősödésének. Az MNB éppen a magas költségvetési deficit következtében megcsappant külföldi érdeklődés miatt kényszerült annak idején a forintkamatok felemelésére, amivel a gazdasági szektor szereplőit a devizahitelezés irányába terelte, a beáramló kölcsönök pedig alkalmasak voltak a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozására. Most azonban már van külföldi érdeklődés a hazai gazdaság iránt, ezért lassítani kell a devizahitelek beáramlását. A jegybank kamatcsökkentéseinek célja az lehet, hogy visszaterelje a gazdasági szereplőket a forinthitelek irányába. Ám hónapokig is eltarthat, mire a bankok a hiteleikben érvényesítik a jegybanki mérséklést, és ezt a hitelfelvevők is megérzik. Ennek a lassú folyamatnak a hatására mérséklődik majd a devizahitelek beáramlása, így csökkenhet a forintra nehezedő nyomás. Az MNB-nek azonban óvatosan kell eljárnia, mert ha túlzottan lelassul a háztartások devizahitel-felvétele, és a külföldi befektetők is éppen várakozó álláspontra helyezkednek, könnyen „túlgyengülhet” a forint. Nem könynyebb a jegybank helyzete a másik irányban sem, mert ha a forint eléri a sávszélt, az kamatcsökkentésre kényszeríti az MNB-t, aminek pedig spekulációs hullám lehet a következménye.
A piaci szereplők állítják, a forint mostani erősödésében fontos szerepet játszanak a közeljövőben kifutó opciós ügyletek is. Ezek egy részénél a befektetőknek érdekükben áll az árfolyamot, ha csak pár percre is, de jelentősen elmozdítani, előre meghatározott szintek érintése esetén ugyanis egyes opciók megszűnnek létezni.
Úgy tűnik, a mostani helyzetben csak annyi biztos, hogy semmi sem biztos. Éppen ezért a spekulánsoknak Karagich azt tanácsolja: csak akkor játszanak a forint ellen és vegyenek majd eurót, ha érezni lehet a kereskedésben, hogy megszűnt a nyomás a magyar pénzen. A mostani szint viszont alkalmas lehet a forinterősödés ellen védő fedezeti pozíciók lezárására, hiszen a Blochamps más stratégia követését javasolja a jelenlegi forinterősödés időszakában azoknak az ügyfeleinek, akik spekulálnak, és mást azoknak, akik kockázatfedezetben utaznak.
