Bár a nagy sebességű optikai hálózatokban már lézerfény továbbítja az adatokat, a számítógépek mikroprocesszorainak működése még mindig villamos áramon – elektronokon – alapul. Az Intel fejlesztőinek azonban most sikerült lézercsipet előállítaniuk; az új megoldás forradalmasíthatja a számítástechnikát.
Az új típusú csip. Öt éven belül elterjedhet.
Míg ma pár száz megahertzes, esetleg néhány gigahertzes sebességgel dolgoznak a csipek, az új technológia alkalmazásával a gyorsaság elméletben a fénysebességig fokozható. Az Intelnek ráadásul szilíciumlapkákban sikerült kiépíteniük a lézeres áramköröket: ennek a ténynek azért van jelentősége, mert a szilícium olcsó és könnyen megmunkálható. Korábban csak drága anyagokban – például a gallium-arzenid nevű félvezetőben – sikerült megvalósítani a folyamatos lézeráramot.
A működő szilíciumlézer megalkotásához persze számos újításra volt szükség. Meg kellett például oldani, hogy a kedvezőtlen optikai sajátságokkal rendelkező félvezető ne nyelje el a fényt, és azt is, hogy kizárják a fényáramköröket esetlegesen zavaró elektronokat.
A szakértők szerint az új szilíciumlézer alapú csipekre és rendszerekre még legalább 4-5 évet kell várni. Addigra sikerülhet elérni, hogy a lapkák villamos energiából saját maguk generálják a lézert – a most működő csipben ehhez egyelőre külső lézerforrás szükséges.
