Marad a szellemiség, miközben a forma teljesen, a tartalom pedig részben megváltozik. Röviden így foglalhatóak össze a Heti Válasznál lezajlott változások. Az újdonsült tulajdonosoknak muszáj volt lépniük, hiszen az értékesített példányszám az év elejéhez képest a harmadik negyedévben 3 ezerrel csökkent, és a hirdetők sem nyüzsögnek a lap körül.
MÉDIAEGYENSÚLY. A Heti Válasz indulásának feltételeit egy 2000. szeptemberi kormányhatározat teremtette meg, akkor hozták létre a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK). Fő feladata egy konzervatív hetilap gründolása volt. Ez pedig az Orbán Viktor által – még 1998-ban meghirdetett – „médiaegyensúly” megteremtési program okán volt fontos. A kuratórium elnöke Elek István, a miniszterelnök média-főtanácsadója lett. 2001-ben 1,5 milliárd, 2002-ben pedig 500 millió forint állami támogatást kapott a közalapítvány. A Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól használatra megkaptak egy Andrássy úti villát is. A 2001 áprilisában 60 ezres példányszámmal és 108 millió forintos reklámkampánnyal útjára indított lap kiadására az alapítvány megalapította a Heti Válasz Kft.-t. A hatalmas állami apanázsból a hetilapon túl egész TTFK-csoport létrehozására futotta. Ebből a forrásból indulhatott el a gondola.hu internetes portál, a Válasz Könyvkiadó, és a „nyilvánosságkutatással” foglalkozó Kölcsey Ferenc Kutató Intézet is. 
Bobrovniczky Kristóf: Minőségi fordulatot kívánunk végrehajtani.
Az akkori sajtóközlemények szerint a Heti Válasz önfinanszírozóvá válását – számonként 7-8 oldalnyi hirdetés mellett – egy év alatt tervezte elérni a menedzsment, az ezt követő időszakban pedig „szerény nyereségre” számítottak. Az optimista várakozásoknak azonban messze nem felelt meg a lap, 2001 második félévében alig több mint 8 ezer példányt tudtak értékesíteni belőle. A 2002-es választások után Orbán Viktor a Magyar Nemzet és a Magyar Demokrata mellett a Heti Válasz előfizetésére szólította fel a jobboldal híveit. 2002 második félévében már több mint 30 ezer példányt tudtak értékesíteni a lapból.
A fellendülés kérészéletűnek bizonyult, ráadásul időközben kiderült, hogy a TTFK-nak 2003-ban mindössze 50 millió forintos állami támogatásból kell „kijönnie”. A slamasztikába került konzervatív lap megmentésére ezért 2003 elején az Idősek a Polgári Jövőért Alapítvány megalapította – Martonyi János vezetésével – a Heti Válasz Alapítványt. Az már ekkor is látszott, hogy a lap hosszú távú működtetését csak egy tőkeerős tulajdonos biztosíthatná, a hónapról hónapra csökkenő példányszámú Heti Válaszért azonban nem tolongtak a befektetők.
Ez év áprilisában tört meg a jég, amikor a Sasliget Tanácsadó Kft. 5 millió forintért megvásárolta a Heti Válasz Kft.-t. A Sasliget felerészben az ismert pénzügyi szakember, Csák János tulajdona, 25 százalék Szabadhegy Péter üzletemberé, 15, illetve 10 százalék pedig Kékessy Dezsőé és a Heti Válasz Alapítványé. Csák János 1993-ban lett a Matáv-csoporthoz tartozó Investel Rt. vezérigazgatója, 1994-től a Matáv pénzügyi igazgatója, később a Westel 900 Rt. elnöke, 1999-től másfél éven át pedig a Mol Rt. elnöke is volt. Tavaly a Sasligetben is tulajdonostárs Szabadhegyi Péterrel és az Equinox Befektetési Tanácsadó Kft.-vel karöltve megvásárolták a Helikon Könyvkiadó Kft.-t. A másik meghatározó tulajdonos, Kékessy Dezső svájci-magyar üzletember, egykori párizsi nagykövet, akinek egyebek mellett közös cége van Orbán Viktor feleségével, Lévai Anikóval: a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft. 
VÁLTOZATLANUL VÁLTOZNI. Az új tulajdonosok a lap megvételekor vállalták, hogy a Heti Válasz nevét és szellemiségét megtartják. Csák János a lap megújításának levezénylésére Bobrovniczky Kristófot, az Axelero korábbi marketingért felelős vezérigazgató-helyettesét kérte fel. „Minőségi fordulatot kívánunk végrehajtani az újságnál” – mondja a szeptember óta az igazgató-főszerkesztői teendőket ellátó Bobrovniczky. A lap újrapozicionálása két pilléren nyugszik: egyrészt jobban, profibban fogják kommunikálni a hirdetők és az ügynökségek felé a lap erényeit. „A legmagasabb státusú olvasótábor a hetilapok között; alacsony, mindössze 20 százalékos keresztolvasottság a HVG-vel; s az olvasói kör még leginkább a nyomtatott médiában megjelenő hirdetéseket fogadja el” – sorolja az érveiket az igazgató-főszerkesztő. Másrészt – kutatások eredményei alapján – az olvasók felé is újrapozícionálják a lapot. Ennek jegyében a múlt héten teljesen megújult, modernebb lett a lap tipográfiája. Fontos tartalmi változás az is, hogy a véleményeket a továbbiakban határozottan el fogják különíteni a szerkesztőségi anyagoktól. Bobrovniczky Kristóf szerint ez, és a korábbinál profibb marketingmunka előbb-utóbb meghozza az eredményét. Az „előbb-utóbb” tartalmát a tulajdonosok maximum három évben határozták meg, de a lap vezetője szerint a rentábilis működést ennél előbb is el tudják érni. A tulajdonosváltás kapcsán történtek racionalizálást célzó lépések, többek között költséghatékonysági okokból beköltöztek a Helikon Könyvkiadó székházába. Az igazgató-főszerkesztő szerint a többi konzervatív lap számukra nem támaszt konkurenciát, hiszen egészen más célcsoportnak szól a „pártoktól független, értékalapú” Heti Válasz. A szellemiség változatlanságát jelzi, hogy a lap irányvonalát és stílusát meghatározó szerkesztőbizottság élére a Hír TV-t nemrég elhagyó Borókai Gábor került.
A Heti Válasz új tulajdonosai hamar felismerték, hogy csak úgy helyezhetik piaci alapokra a lap működését, ha egyfajta minőségi, politikai, közéleti, amolyan „konzervatív HVG” imázst tudnak kialakítani. Más választásuk nem is nagyon van, hiszen a keményvonalas jobboldali lapok piacán már teltház van. Elég csak a lépten-nyomon felbukkanó „polgárikörös” újságokra gondolni, a radikálisabb hangnemű, puritánabb megjelenésű Magyar Demokratáról nem is beszélve, amiből egymagában háromszor annyi fogy hetente, mint a Heti Válaszból.
