December 31-i hatállyal az állam átvállalja a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. legfeljebb 32,35 milliárd forintnyi, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-vel szemben fennálló tartozását az állami útépítő cég által átadott autópályák, elkerülő utak részleges ellentételeként – derült ki a kormány zárszámadási törvényjavaslatából. Évek óta bevett gyakorlat ugyanis, hogy az előző évi büdzsé teljesítéséről elszámolni hivatott törvényben, mintegy mellesleg, az épp folyó költségvetést is módosítják, ámbár ezt az Állami Számvevőszék – mint annyiszor – most is kifogásolta.
Költségvetési tervek
Hivatalosan a Pénzügyminisztérium (PM) még mindig az augusztus elején közölt 4,1 százalékos GDP-arányos hiánnyal, 3,5-4,0 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos reálbér-emelkedéssel, 4,5 százalékos inflációval, 3 százalékos fogyasztás-növekedéssel, s 57-58 ezer forintos minimálbérrel számol a 2005-ös költségvetés kapcsán. E számok persze azzal a mára szinte lehetetlenné váló feltétel teljesülésével értendők, hogy az idei államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 4,6 százalékát.
Ami a fejlesztéseket illeti: 2005-ben 600-780 milliárd forint áll rendelkezésre, harmadannyi, mint amekkora igényt a minisztériumok jeleztek. A közszférában előírt 6,5 százalékos béremelésre egyetlen fillért sem kapnak a tárcák. Sőt, átlagosan 2,5 százalékkal, a kancellárián 5 százalékkal csökken a jövő évi előirányzat, ami azt jelenti, hogy a béremelés fedezete aligha biztosítható elbocsátások nélkül. A kormány az elbocsátásokat „kreatív” módon tervezi. A Népszabadság információja szerint a köztisztviselők egy része speciális tartalékállományba kerülne, korábbi illetményük mintegy kétharmadával még két-három évig dolgozhatnának az állami szférában, utána a versenyszektorban kellene elhelyezkedniük. PM-es háttérszámítások alapján a költségvetés jövő évi kiadásainál elérhető megtakarításokból mintegy 110 milliárd forint fordítható az adó- és járulékterhek csökkentésére. Ha bizonyos adónemeknél sor is kerül mérséklésre, a kedvezményeket mindenképpen korlátozzák.
Értesüléseink szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőjelölt
elképzeléseiben elősorban a családosok, a fiatalok és az alacsony jövedelműek támogatása szerepel. A versenyszférában pedig a fő cél a munkahelyteremtés. Jövőre csökkenhet az a beruházási értékhatár, amelytől a cégek munkahelyteremtés esetén jogosultak beruházási kedvezmény igénybevételére. A tervek között szerepel, hogy számottevő adó- és járulékkedvezményeket biztosítanak azoknak a cégeknek, amelyek gyesről, gyedről visszatérőket, 50 év felettieket alkalmaznak. Az SZDSZ által szorgalmazott kétkulcsos szja-ról és az MSZP által javasolt háromkulcsos adótábláról a héten egyeztet a két koalíciós párt. Horn Gábor (SZDSZ) a Figyelőt arról tájékoztatta: körvonalazódik a megállapodás, s az MSZP hajlik a szabad demokrata álláspont elfogadására.
Ám vissza az autópálya-adósságokhoz: az NA Rt. 2002. december végéig vett föl kölcsönt az akkori tulajdonos MFB-től, részben a Széchenyi Plusz projektekre, részben új autópálya-építkezések előkészítésére. „Azóta az autópályacég nem vett föl kölcsönt a fejlesztési banktól” – tudtuk meg László Boglártól, a pénzintézet szóvivőjétől.
Az elkészült utak, autópálya-szakaszok átadásával azonban az egyes projektekhez kapcsolódó hitelek is átkerülnek az államhoz.
UTAK ÉS TERHEK. Jelenleg az NA Rt.-nek nyújtott fejlesztési banki hitelek állománya mintegy 70 milliárd forint – tudtuk meg. A későbbiekben átadott utak még további, legalább 35 milliárdos adósságterhet zúdítanak az állam nyakába. Persze más a hagyományos magyar, és megint más az európai, ESA’95 néven ismert statisztikai szemlélet. A mérvadó természetesen az új, európai szemlélet, amely alapján az idei költségvetésben a GDP 4,6 százalékának megfelelő deficitnek teljesülnie kell(ene). Ám, hogy valóban teljesül-e, az csak utólag, bonyolult átszámítások után derül ki. Ezért nagy becsben áll a hagyományos, pénzforgalmi egyenleg mérése, amely hónapról hónapra mutatja az államháztartás pozícióját. Pénzforgalmilag az átvállalt adósság kiadásnak, vagyis hiányt növelő tételnek számít. Ez kellemetlen meglepetés lehet azután, hogy az első hét hónapban a deficit eddig nem látott időarányos mértékre duzzadva, a teljes évre tervezett összeg 90 százalékát is meghaladja.
A zárszámadásban 279 milliárd forintra srófolják föl a gyógyszertámogatás – eredetileg 223,7 milliárdra tervezett, majd az év elején, a PM által felülvizsgált prognózis szerint 258,9 milliárdra taksált – keretét. Igaz, a PM már korábban is elismerte, hogy 20 milliárd forintnyi túllépés várható a felülvizsgált – bár a parlament által jóvá nem hagyott – célkitűzésekhez képest. Összességében a tb-hiány 40,7 milliárddal nő a parlamenti jóváhagyást igénylő előirányzatokat illetően, ám vannak jóváhagyást nem igénylő keretek is. A kormány már az év elején másképpen számolt, amikor 59,9 milliárd forinttal nagyobb tb deficitet látott elérhetőnek, mint amit a költségvetési törvény engedélyezett. A kettős elszámolás arra mindenképpen jó, hogy hátha az egyik igazolódik. Ha nincsenek újabb csontvázak a szekrényben.
