 |
Két évvel ezelőtt a 16,74 ezer milliárd forintnyi GDP 45,6 százalékát Közép-Magyarországon, 27,3 százalékát Kelet-Magyarországon, 27,1 százalékát a Dunántúlon hozták létre – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A központi régió részesedése évről évre nő, a keleti és a nyugati országrész GDP-hez való hozzájárulása viszont az utóbbi két évben közel azonos volt, bár mindkét terület súlya csökkent az előző évihez képest (0,7, illetve 0,9 százalékponttal). A régiók között az egy főre jutó GDP alapján tovább növekedtek a fejlettségbeli különbségek. Továbbra is kiemelkedő helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, az országos átlagot több mint kétszeresen meghaladó jövedelemszintű fővárosnak köszönhetően. A legelmaradottabb észak-magyarországi régió mutatója az országos átlagnak csupán 63,7 százalékát éri el.
Az egy lakosra jutó GDP 2002-ben országos szinten 1 millió 648 ezer forint volt, ami az akkori átlagos jegybanki árfolyamon átszámítva 6782 eurós jövedelmet jelentene. Vásárlóerő-paritáson a KSH szerint jóval nagyobb érték, 12 ezer 841 euró adódik, az uniós átlag 53,4 százaléka (mármint az eddigi 15 EU-országhoz mérten), szemben a 2001-ben mért 51,5 százalékos jövedelemszinttel. Ezzel szemben a cseh egy főre jutó GDP az uniós átlag 62 százalékát, sőt a szlovén színvonal annak 69 százalékát is eléri, míg például a szlovákok és a lengyelek – 47, illetve 41 százalékkal – valamivel a magyar jövedelemszint alatt vannak.
Budapesten a vásárlóerő-paritással számított egy főre jutó jövedelem 2002-ben az uniós átlag 113,2 százalékát tette ki, ami az egy évvel korábbi 104,2 százalékhoz képest is szép előrelépés. Győr-Sopron-Moson az uniós tizenötök átlagának 62,8 százalékának megfelelő jövedelemszintjével a „leggazdagabb” megye, a második Vas 52,7 százalékkal, a harmadik pedig Fejér, 50,2 százalékkal. A három sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, valamint Békés megye, az uniós átlag 28,9-33,1 százalékának megfelelő egy főre jutó GDP-vel.
