Továbbra sem állt meg a befektetési alapokból való tőkekivonás. Januárban a befektetők újabb 60 milliárd forint értékben váltottak vissza az állampapírba fektető alapok jegyeiből, és bár a többi alaptípus vagyona gyarapodott, az alapokban kezelt összesített vagyon 5,1 százalékkal, 860,7 milliárd forintra csökkent. (Ennyi pénzt legutóbb 2002. októberében tartottak jegyekben a befektetők.) Pedig az idei várakozások már pozitívak, a részvény- és kötvénypiacon egyaránt. Több új alap most debütál, a bővülő választékhoz már csak a bővülő bizalom hiányzik.
Csalóka részvényesek
Látványosan emelkedett a részvényalapok vagyona januárban. Különösen a külföldi részvényalapoknál történt jelentősebb (több mint 11 milliárd forintos) megugrás, igaz, ez döntően egyetlen tételnek volt köszönhető: az egyik alapba egy nap alatt több, mint 9 milliárd forintos befektetés történt, ami nyilvánvalóan nem a kisbefektetők befektetési preferenciáinak hirtelen megváltozásával magyarázható.
Lényegesen kisebb mértékű, 3 százalékos növekedés volt januárban a hazai részvényalapoknál, 1,2 százalékkal csökkent ugyanakkor a vegyes alapok összesített vagyona. Szolidan, 0,9 százalékkal növekedtek továbbá az ingatlanalapok.
Jóllehet a befektetők lassan kilenc hónapja menekülnek az alapok piacáról, a jövőbeni kilátások most több szempontból is kedvezőek. Szinte azt lehet mondani, hogy mindenféle alapba érdemes beszállni. Kicsit árnyaltabban, a nemzetközi alapok közül inkább a részvényes konstrukciók szerepelhetnek jobban, hiszen az uniós, de különösen az amerikai alapkamat történelmi minimumon van. Egy esetleges kamatemelés a tengerentúlon vagy az euróövezetben hasonló hatást válthat ki a külföldi kötvényalapoknál, mint amilyet a hazai befektetők az elmúlt évben átéltek (és aminek drasztikus következményeit mind a mai napig megszenvedi az egész piac), ezért nem árt az óvatosság.
A belföldi kötvényalapoknál ugyanakkor már valószínűleg túl vagyunk a mélyponton, de legalábbis jelentősebb kamatemelésre nem számítanak a piaci szereplők. A kamatcsökkentés esélye 3-4 hónapos távlatban már inkább benne van a levegőben, ha valaki ebben bízik (illetve abban, hogy ezáltal az esélyei jobbak, mint a részvénypiactól elvárható 20 százalék körüli hozam), az bátran vegyen most a kötvényalapok jegyeiből.
A befektetők döntő többsége persze egyértelmű trendfordulóra vár, és amíg a tart az állampapír- és forintpiaci ingadozás, illetve amíg biztosan nem rajzolódik ki a kamatcsökkentési tendencia, addig vonakodni fog visszatérni az alapok ezen szegmenséhez. Mindenesetre hónapok óta az első kedvező jel – áll a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) legfrisebb jelentésében -, hogy legalább a pénzpiaci alapok esetében már megállt a tőkekivonás, és januárban 0,5 százalékkal nőtt a vagyonuk.
Átrendeződés
Lényeges strukturális változások következtek be az alapok piacán az elmúlt esztendőben. A kötvényalapok vagyonának csökkenése, illetve az egyéb alaptípusok, ezen belül is elsősorban az ingatlanalapok növekedése eredményeként a korábban jellemzően 90 százalékos arányt képviselő kötvény- és pénzpiaci alapok aránya mára 80 százalék alá csökkent, a részvényalapok aránya pedig 3-ról 13 százalékra ugrott.
Átalakult a Bamosz vezetősége is: január 27. óta Holtzer Péter, a piacvezető OTP Alapkezelő Rt. vezérigazgatója tölti be az elnöki posztot a leköszönt előd, a Budapest Alapkezelőt vezető Fatér Gyula helyett.
A befektetők bizalmának visszanyerése érdekében egyre több alapkezelő indít tőke vagy hozamgaranciás konstrukciót. A K&H Alapkezelőnél még február 26-ig lehet jegyezni a K&H Fix Plusz Extra és a K&H Euró Fix zártvégű alapok jegyeit, de hamarosan startol az OTP tőkegaranciás alapja is. Mint az alapkezelőtől megtudtuk, az új alap február 23-án indul, a jegyzés három hétig fog tartani. A zártvégű, négyéves futamidejű (2008. június 12-én lejáró) alap a piacon már megszokott elveket követve a portfólió durván 65-70 százalékát betétjellegű eszközökbe – állampapírba vagy bankbetétbe – fekteti, a maradékból pedig opciókat vásárol Európa és Amerika nagyobb részvénypiacairól (a Dow Jones EuroStoxx 50 illetve az S&P 500-as indexekből). 
Portfólió-összetétel 2003. január
Az alap a befektetési jegyek névérétékére nyújt garanciát, így az OTP Fantázia Alap jegyeit jegyzéskor megvásároló befektetőknek a konstrukció tőkegaranciát biztosít – mondta el a FigyelőNetnek Szalai Sándor értékesítési igazgató. A garantált tőke mellett az alap hozamgaranciát nem ad, a befektetők a két megcélzott részvénypiac időközi hozamából részesedhetnek. A termék vonzereje szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora ennek a részesedésnek a nagysága. 
Portfólió-összetétel 2004. január
Az OTP Fantázia alap tájékoztatójában az olvasható, hogy a befektetők lejáratkor az induláskori tőke mellett az említett részvénypiacok futamidő alatti hozamának 90-110 százalékát kaphatják meg. A részesedés pontos értékét a jegyzést követően határozzák meg, ami a mostani piaci környezetet (magas állampapírpiaci hozamokat és kevésbé ingadozó külföldi részvénypiacokat) feltételezve 100 százalék felett lehet, közel a 110 százalékos maximumhoz. Ezt fontos vonzerőnek tartjuk, amit a konstrukció sajátosságából eredően nem lehet biztosítani akkor, ha a tőkegarancia mellé hozamgaranciát is kapcsolunk, ami természetesen más oldalról, más befektetők számára teheti vonzóvá a befektetést – hangsúlyozta Szalai Sándor.
…és további újdonságok
Színesíti a palettát az ING két új alapja is, amelyek az indexkövető alapok típusát gazdagítják. A BUX-kosarat leképező konstrukció pontosan a BÉT indexkosarát alkotó 13 részvénybe fekteti majd a jegytulajdonosok pénzét, állampapírt legfeljebb 5 százalékban vásárol majd. A MAX Composite állampapírindexhez kötött másik alap viszont 80 százalékban államkötvényekben kamatoztatja a tőkét, ezen felül euróban denominált uniós kötvényekből tölti fel a portfóliót.
Az „alapok alapja” típusú kínálatot bővíti a Volksbank, amely Euró Kötvény Alapok Alapja néven nemzetközi kötvényekbe fektető befektetési alapok jegyeiből állítja össze a portfólióját. A nyíltvégű alap egy eurós jegyeit a február 11-én lezáruló jegyzés után kezdik árusítani. A nemzetközi befektetések kedvelőit célozta meg a K&H Bank tulajdonosa, a KBC-csoport két devizás alapja is, amelyek jegyeit február 9-én kezdték értékesíteni. Az euróban denominált KBC Bonds Corporate Euro, illetve a dolláralapú KBC Bonds Corporate USD alapok jegyeit a hosszabb távon gondolkodó ügyfeleknek ajánlják, akik legalább 2-3 évre 500 eurót, illetve dollárt be tudnak fektetni.
