 |
Immár 500 MIT-tantárgy található a világhálón, a maradék 1500 kurzus a következő három év során lesz fokozatosan elérhető. Az egyetem még 2001 áprilisában döntött úgy, hogy él az e-learning által kínált, egyre népszerűbb lehetőséggel – méghozzá a felhasználók számára ingyenes formában. A döntést nagyban befolyásolta az egyetem nyílt forráskódú szoftverek-hez kapcsolódó filozófiája, amelynek keretében az intézmény kurzusainak anyagai szabadon hozzáférhetőek és felhasználha-tóak nem profitorientált célokra. Az OpenCourseWare (ocw.mit.edu) névre hallgató projekt 2002. szeptember végén indult el 32 kurzus tananyagaival, a vállalkozás első fázisa pedig a napokban fejeződött be.
A legnagyobb e-learning program weblapját az elmúlt évben több mint 200 országból csaknem 140 millióan látogatták. A jelentős terhelés, valamint a földrajzi értelemben is széles körű látogatottság miatt a szörfözőket nem az MIT szervere szolgálja ki, hanem a szintén massachusettsi Akamai cég EdgeNetwork megoldását használják. A dinamikus tartalmat így az érdeklődők az Akamai 15 ezer szerverének valamelyikéről kapják meg.
 |
A hatalmas terjedelmű anyag publi-kálása további technológiai problé-mákat is felvetett. Rengeteg külön-böző dokumentumtípust, alkalmazást, videofelvételt kellett egy egységes rendszerbe integrálni. Míg kezdetben ezt egyszerű weblapszerkesztők segítségével próbálták megoldani, a publikált kurzusok számának növekedésével egyre bonyolultabb lett a feladat. “A projekt vezetése éppen ezért úgy döntött, hogy az idén januártól az egyre növekvő méretű anyag kezelésére egy tartalommenedzselő rendszert alkalmaznak” – mondta a Figyelőnek Jon Paul Potts, a program kommunikációs menedzsere. A választás a Microsoft Content Management System (CMS) 2002 alkalmazás egy testre szabott verziójára esett. A tartalommenedzselő rendszerek dinamikus hálózati – elsősorban internetes – oldalak létrehozását segítik elő. Végigkísérik az oldalak életciklusát a tartalom létrehozásától kezdve a publikáláson keresztül egészen az archiválásig. Szerkesztőrendszer segítségével jutnak a megfelelő adatok és dokumentumok a tartalom-nyilvántartásba, innen pedig a megfelelő struktúra segítségével dinamikusan jönnek létre a felhasználó által kért oldalak.
Az MIT nyílt oktatási rendszerének létrehozását az is motiválta, hogy más oktatási intézmények is tegyék közkinccsé tudásukat. Az egyetem ezért – bár a Microsoft CMS megoldását választotta – figyelemmel kíséri a nyílt forráskódú tartalommenedzselő rendszerek fejlesztését is. Jelenleg hat különböző fejlesztésű rendszert is szemmel tartanak: ezek a Zope, a Red Hat, a Midgard, az OpenACS, az OpenCMS, valamint a Bricolage. Véleményük szerint a fenti hat szoftver közül kerül majd ki az elkövetkező egy évben a vezető nyílt forráskódú tartalommenedzselő alkalmazás. Az MIT így megszerzett tapasztalatai alapján szakmai tanácsot tud adni a tartalommenedzselő szoftverek piacán az érdeklődő egyetemek számára, hogy azok minél hatékonyabban és olcsóbban építhessék ki saját nyílt oktatási rendszerüket.
 |
Az MIT óriásprojektje jelentős lökést adott ahhoz, hogy az e-learning alkalmazások végre elmozduljanak a hagyományos, és éppen ezért kevésbé hatékony, csak szövegre épülő tartalmaktól. A virtuális diákok ma már videó- és hangfile-okat is letölthetnek, modelleket futtathat-nak, és a tanulást a korábbinál jóval fejlettebb grafikus megoldások is segítik. A jövőben két területen várható nagyobb áttörés. A tervszerű linkelés (purposive linkage) keretében a különböző tartalmak pedagógiai célzatos-sággal vannak összekapcsolva, az oktatót helyettesítő mód-szerrel így befolyásolni lehet a hallgató tanulási szokásait, vagy éppen rá lehet mutatni a hibáira. A dinamikus integráció (dyna-mic integration) segítségével különböző jellegű tartalmakat (adatbázisok, komplex szimulációk) lehet észrevétlenül össze-kapcsolni, így egy-egy alkalmazás futtatása nem szakítja meg a tanulási folyamatot.
