Pareto-elv
A gyakorlatban a tételek viszonylag kis hányada meghatározó jelentőségű az összességében túlsúlyban levő sok kis tétellel szemben – ez a felismerés az alapja a Pareto-elvnek. Alkalmazásával a „jelentős kevés”, azaz a szignifikáns néhány jól elkülöníthető a „jelentéktelen sok”-tól. A megközelítés Vilfredo Pareto olasz közgazdászról kapta nevét, aki arra figyelt fel, hogy országa gazdaságának döntő többsége egy kisebbségben lévő csoport birtokában van: a vagyon 80 százalékát egy 20 százaléknyi kisebbség uralta. (Innen ered a szintén használatos 80/20-as szabály elnevezés.) E megfigyelést kiterjesztették az élet más területeire, s mára a Pareto-elv a vállalati gazdálkodás és a döntéshozatal számos területén eredményesen használható elemzési módszer alapja. Így például a döntéshozatal során a problémák főbb okainak feltárására, a minőségmenedzsmentben a hibák okainak elemzésére, a készletgazdálkodásban az egyes tételek relatív fontosságának meghatározására használható a megközelítés.
Pareto-elemzés
A vállalati gazdálkodásban széles körben használható eszköz a Pareto-elemzés, amely segíthet abban, hogy azonosíthassuk a fő problémákat, illetve differenciált stratégiát alakíthassunk ki a különböző fontosságú termékek, vevők, beszállítók esetében. Az elemzés alapján elkészíthető az úgynevezett ABC-grafikon, amely relatív fontosságuk szerint rendszerezi a tételeket. Így például megállapítható, hogy mely termékek képviselik az értékesítésen, illetve a beszerzésen belül a legnagyobb részarányt, vagy milyen anyagfajták adják a készletezett alkatrészek együttes értékének legnagyobb részét. A minőségi problémák vizsgálatánál a Pareto-diagram a kisszámú, de fontos, így a legnagyobb veszteséget okozó hibatípusok azonosítását segíti.
SEBESTYÉN LÁSZLÓ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
