 |
A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanis azzal számol, hogy a deficit újabb 140 milliárd forinttal nő a dupla családi pótlék és az augusztusban hagyományosan alacsony áfabevételek miatt. Ha így lesz, akkor az utolsó négy hónapra már csak 90 milliárd marad – ennyivel lehetne még mínuszba menni a törvényben engedélyezett 832 milliárdos deficit eléréséig. Illetve annál többel, hiszen a kormány a váratlan kiadások miatt, a törvénytől némileg eltérően, 900 milliárd forint körüli deficitet ígér immár, ebbe beleszámítva azt, hogy az 53. heti nyugdíjat mégis novemberben fizetik ki, amit legszívesebben januárra halasztottak volna. Járai Zsigmond jegybankelnök úgy nyilatkozott: az extranyugdíj már 5,0 százalékra srófolja fel a deficit GDP-hez viszonyított mértékét, a PM-ben azonban leszögezték, a célul kitűzött 4,8 százalékba az említett kifizetések is beleférnek.
A kormány szerint a bevételi oldalon nincs baj, a személyi jövedelemadónál keletkezett kieséseket más adók pótolják. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint azonban a második negyedévi bevételek kisebbek annál, mint amennyit az adóalapok duzzadása indokol, és ez a GDP 0,2 százalékának megfelelő bevételkiesést sejtet 2003 egészére. A jegybanki megfigyelők úgy látják: a GDP 0,1 százalékának megfelelő „megtakarítást” eredményezhet, hogy az autósztráda-építések lassabban alakulnak a tervezettnél, ugyanakkor viszont az agárszektor és a veszteséges állami vállalatok hitelei, kezességvállalásai miatt 0,2 százalékpontnyi többletkiadásra is számítani kell. Az önkormányzatok további 0,5 százalékpontnyi hiányt termelhetnek az MNB elnöke szerint, ezzel szemben a PM nullszaldót vár a helyhatóságoknál. E ponton a jövő évre átnyúló árnyékbokszolás folyhat, mivel nem lehet folyamatosan nyomon kísérni az önkormányzatok pénzügyeit.
Ám a kormányzati hatáskörbe tartozó kiadások sem látszanak tarthatónak. A kulcsfontosságú tételeknél a kiadás az első 7 hónapban jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi időarányos teljesítést (lásd a grafikont). A kormány az EU-nak benyújtott középtávú gazdasági programban elismeri: az idei „kiadási kockázatok – a költségvetési intézmények pénzköltési hajlandóságának függvényében – a GDP 0,6-0,8 százalékát jelenthetik”. Emiatt azt sem zárja ki, hogy az államháztartás hiányának túllépése néhány tizeddel még a módosított, 4,8 százalékos előrejelzésnél is nagyobb lesz.
