 |
| Horváth Gergely. Minden ügyletet figyel. |
Noha egy-egy papír kereskedésének átmeneti leállítása nem ritka egyetlen tőzsde életében sem, az az augusztus eleji eset már sokkal szokatlanabbnak számított, amikor a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) egy brókercég, a K&H Equities kereskedési jogát függesztette fel. Azonban ez esetben is csupán a befektetők érdekeit szolgáló “normál” folyamat játszódott le. A folyamatnak az adta meg a kezdő lépést, hogy a K&H Equities kasszája augusztus első reggelén üresnek bizonyult, azaz átmenetileg fedezetlen volt a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-nél vezetett számlája.
 |
Erről a Keler értesítette a BÉT-et, amely – a kialakult gyakorlat alapján – késlekedés nélkül felfüggesztette a brókercég kereskedési jogát. A K&H Equities kasszájának kiürülése mögött információink szerint az állhatott, hogy a Kulcsár Attila ügyletei nyomán kipattant botrány kapcsán a cég emberhiánnyal küszködött, illetve több munkatársától megvonták az aláírási jogot, ami lassította az ügymenetet. Ez és a kisebb “rövidzárlat” vezethetett oda, hogy a cég munkatársai csak félórás késéssel utalták át a tőzsdei ügyletek elszámolásához szükséges fedezeteket. Bár a K&H tájékoztatása szerint a mulasztást az okozta, hogy még azon a reggelen is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a brókercég tevékenységét korlátozó előző napi határozatát értelmezték, a Keler a befektetők érdekében nem késlekedhetett.
| Csábító vagyon |
A Keler Rt. óriási, 11,3 milliárd forintra rúgó vagyona sokak számára csábító lehetőség. A társaság tulajdonosa annak alapításától kezdve 50 százalék-ban a Magyar Nemzeti Bank (MNB), míg a maradékon fele-fele arányban osztozkodik a BÉT és a Budapesti Árutőzsde (BÁT). Tavaly a BÉT részvénytársaság-gá alakulásakor elterjedt a piacon, hogy egyes pénzügyi befektetők egyebek közt az óriási Keler-vagyon miatt látnak óriási fantáziát a BÉT-be való bevásárlásban.
Míg kezdetben az volt a tulajdo-nosok elsődleges elvárása az elszámolóházzal szemben, hogy stabilan működve, gyors ütemben elvégezze a szükséges technikai fejlesztéseket, addig a tavalyelőtt elfogadott stratégia alapján ma már a biztonsági és jövedelmezőségi szempontok az elsődlegesek – mutat rá Horváth Gergely, a KELER Rt. vezérigaz-gatója. Ráadásul olyan döntés született, hogy osztalékként az adózott nyereség 25 százalékát kifizetik, aminek alapján az elmúlt két évben mintegy félmilliárd forintot kasszíroz-hattak a tulajdonosok. Ez az osztalékfizetési ráta a tervek szerint egyébként lehetővé teszi, hogy a Keler stabil, értékmeg-őrző módon növekedjen. |
|
GARANTÁLT ELSZÁMOLÁS.
Az elszámolóház természetesen nem “véletlenül” csapott le, amikor észlelte a hiányt, ez a társaság garantálja és biztosítja ugyanis a tőzsdei ügyletek elszámolását. A Keler a likviditási és árkockázat kezelésére a kereskedést követő napon biztosítékot szed be az elszámolásban részt vevő tagoktól. A napi fedezetvizsgálat keretében óvadékot foglal le, amely lehet készpénz, állampapír, részvény stb. Amennyiben valamely brókercég nem teljesíti fedezetképzési kötelezettségét, az elszámolóház azonnal lép, és a mostani esethez hasonlóan felfüggeszti a brókercég kereskedési jogosultságát. Hasonló a helyzet akkor is, ha az egyik “ügyfél” nem teljesít. Azaz, ha például nem szállítja le a korábban eladott értékpapírt, vagy a korábban megvásárolt részvény ellenértékét nem fizeti ki. A tavaly bevezetett T+3 elszámolás alapján erre a tőzsdén kereskedő brókercégnek 3 napja van. Amennyiben az ügylet valamelyik szereplője nem teljesít (például nem adja át az “eladott” Mol-részvényeket), akkor a Keler az érintett felek közé áll, és mind a vétlen vevő, mind pedig a nem teljesítő eladó e társasággal egyeztet a tranzakció további részleteiről, illetve a felek az ügylet lezárásakor a Kelerrel számolnak el.
 |
Ha az eladó részéről a részvény hiánya nem technikai jellegű, és a rendelkezésre álló két napon belül sem teljesít, akkor a Keler megpróbálja kölcsönzés útján beszerezni az értékpapírokat, vagy kényszerbeszerzést hajt végre az eladó számlájának terhére. A vétlen vevő értékpapírhiány esetében később, az előbb említett kényszerbeszerzés vagy kölcsönzés útján kapja meg a papírokat (a kölcsönzésről lásd külön írásunkat). Abban az esetben, ha a papír beszerzése fizikai korlátokba ütközik – véletlenül többet adtak el belőle, mint a közkézhányad, azaz a tőzsdén forgó mennyiség -, úgy készpénzes rendezésre kerül sor. Nem fordulhat tehát elő az a kellemetlen helyzet, hogy a vevő átadta a részvények ellenértékét az eladónak, de annak fejében a részvényeket vagy a biztosítékokkal növelt vételárat mégsem kapja meg.
| Akadozó értékpapír-kölcsönzés |
 |
Hiába vált lehetővé elvileg a tavaly életbe lépett tőkepiaci törvény alapján a befektetési szolgáltatók számára az értékpa-pír-kölcsönzés, e konstrukció az “egyszeri” befektetők számára csak alig-alig elérhető. A fejlett tőkepiacokon teljesen természe-tesnek vett kölcsönzés hazánk-ban intézményesítetten lényegé-ben nem működik. Pedig a kölcsönzés a “tőzsdézés” egy új irányát tenné lehetővé a befekte-tők számára: fedezet mellett kölcsönkért részvényeket adhat-nának el a részvényárfolyam esésére spekulálva. Azaz nem csak az árfolyamok erősödéséből profitálhatnának, hanem a gyen-güléséből is. A Keler a rendszer működése érdekében mint közvetítő jelent meg, ezzel garantálva az ügylet biztonságát. Azonban hiába a tökéletes biztonság, az ügyfeleknek nem igen akaródzik felajánlani a papí-rokat kölcsönbeadás céljából. Így marad a lehetőség a “pörgő” ügyfelek számára, akik a bróker-cégükkel szoros kapcsolatot ápolva házon belül, a Keler kiha-gyásával használnak kölcsön-részvényeket. Ennek során a brókercég egy másik ügyfelétől veszi kölcsön a papírokat az esésre játszó befektető. |
|
BIZTONSÁG. A Keler által végzett kényszerintéz-kedések fedezetét a brókercég által nyújtott biztosítékok adják. Az ezt meghaladó veszteségek kifizetésére a tőzsdei közös garancia alap és a Keler saját tőkéje szolgál, mely utóbbi 2002 végén 11,3 milliárd forint volt – ennek 90 százaléka készpénz vagy állampapír.
Az ősszel 10 éves Keler a változó jogszabályi környezet értelmében hitelintézetté alakul. Horváth Gergely, a társaság vezérigaz-gatója szerint e változás “szük-séges rossz”, s elsődleges oka az, hogy az uniós jogrendszerrel harmonizáló tőkepiaci törvény alapján korábbi jogosítványait a Keler csak hitelintézeti státusban tarthatja meg. Az új forma a korábbiaknál még szigorúbb jelentési kötelezettséget ír elő mind a felügyelet, mind pedig a jegybank felé. Bár a változásból a “külvilág” nem sokat vesz majd észre, a befektetők eddig is megfelelő biztonsága tovább erősödhet.
