Csakugyan, a hazavitt osztalékjövedelmek (240 millió euró) megközelítették a tavalyi összeget, bár májusban még a profitkivonás lényegesen elmaradt az elmúlt évitől. Az első félévi hiány 1,1 milliárddal meghaladja a bázist, s több mint 2,3 milliárd euróra rúg. Kérdés, teljesülhet-e a pénzügyi tárca egész évre vonatkozó 3,5-4,0 milliárdos hiány-előrejelzése, illetve a Reuters legutóbbi körkérdése nyomán kialakult, 3,8-3,9 milliárdos konszenzus.
A piac egykedvűen vette tudomásul a várakozásokat 200 millió euróval felülmúlóan pocsék adatot. Sőt, elemzők ezúttal jót is találnak a rosszban: a fizetési mérleg áruegyenleg sora áprilisban 432, májusban 374 millió eurónyi passzívumot mutatott, ehhez képest a júniusi 248 millió javulást jelent – hallhattuk. A hangulatnak kedvezett persze a forint váratlan erősödése: az euróval szembeni árfolyam átlépte a bűvös 260-as határt, és a múlt hét végén, e hét elején stabilan 258-259 forint/euró körül mozgott. Ilyen még nem volt a június eleji sáveltolás óta. A fizetési mérleg csapnivaló állásától függetlenül ugyanis a külföldi alapok állampapírt kezdtek venni, ami a hozamok némi csökkenését is eredményezte.
Az áruforgalmi egyenleg javulása ugyanakkor csak viszonylagos, a tavalyi év első feléhez képest például 900 millió euró (!) a romlás, miután az export zsugorodik, az import pedig egyre csak duzzad. A vámstatisztikai adatok a kivitel euróértékének 3,5 százalékos visszaesését mutatják, a behozatal 2,4 százalékos gyarapodásával szemben. A kivitel csaknem 75 százalékát adó, uniós országokba irányuló kiszállítások 4,8 százalékkal csökkentek. Igaz, a gépexport némileg gyarapodott, miközben – és ez sem mondható pozitív fejleménynek – a gépimport, ha kismértékben is, de visszaesett. A vámstatisztika szerint a „külkermérleg” már 1,3 milliárd euróval romlott, bár ebben, úgy tudni, az is szerepet játszik, hogy az import hamarabb bukkan fel a vámjelentésekben, mint az export.
Az inflációs várakozások viszont reálisnak bizonyultak, és júliusban, azokat mintegy visszaigazolva, 4,7 százalékos drágulásról adott számot a KSH. Másfelől ez azt jelenti: a májusi 3,6 és a júniusi 4,3 százalékhoz képest tovább gyorsult a fogyasztói áremelkedés. Az ütem fokozódásában ezúttal főként a májusi gázáremelés nyomán épp most megvastagodott energiaszámlák és a szolgáltatások (mindenekelőtt a belföldi és a külföldi üdülési szolgáltatások) díjemelései a ludasok, miközben az idényáras élelmiszerek árszintje 10 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.
A háztartási energia drágulása miatt a júliusi nyugdíjas árindex – amelyet, az időskorúak fogyasztói kosarának megfelelően számítanak – a lakosság egészét érintő áremelkedést meghaladva, 4,9 százalék lett. Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés 0,3 százalék (szemben a tavaly júliusi, 0,1 százalékos olcsóbbodással), ezen belül a háztartási energia 0,26, a szolgáltatások 0,25, az üzemanyagok 0,12 százalékponttal növelték az árszínvonalat, míg az élelmiszerek 0,32, a ruházkodási cikkek pedig 0,1 pontnyi csökkenést okoztak. Az infláció mérsékelt gyorsulása várhatóan folytatódik, és az év végére – a várakozások szerint – valamivel 5,0 százalék fölé kerülhet a pénzromlás éves üteme.
