Mennyire készült fel a hazai igazságszolgáltatás az uniós csatlakoizásra?
– A belépésig sort kell keríteni valamennyi bíró uniós felkészítésére. A képzés egyébként már évek óta zajlik, most tartunk a finisnél. Sajnos, nincs mindenkinek számítógépe, ezért be kell fejezni az online rendszer kiépítését, s le kell fordítani a teljes uniós joganyagot, valamint az Európai Bíróság legfontosabb 400-500 döntését. Ha adottak lesznek a feltételek, akkor úgy gondolom, egy-egy jogvita eldöntésénél már tudnak miből „meríteni” a bírák. Nem állunk majd rosszabbul, mint az osztrákok. Egyébként pedig az Európai Unió történetében nem volt olyan ország, amelyik teljesen felkészülten csatlakozott volna.
– Bár a bíróságok őrzik tekintélyüket a társadalomban, régóta tudott, hogy a bírák többsége méltatlan körülmények között végzi a munkáját, fizetésük pedig messze az uniós átlag alatt marad. A romló feltételekre már a Nemzetközi Bírói Egyesület is felfigyelt, s képviselői Magyarországra érkeznek, hogy a helyszínen tanulmányozzák, igazak-e azok a vádak, melyek szerint méltatlan anyagi és infrastrukturális körülmények között várják a magyar bírák az uniós csatlakozást. Mikor jönnek?
– Valamikor kora ősszel, de nem a Legfelsőbb Bíróság, hanem a Magyar Bírói Egyesület meghívására. Elgondolkoztató, hogy a világszervezet eddig mindössze két országban indított vizsgálatot, s fordult az ottani kormányokhoz, hogy orvosolják a bírák méltatlan körülményeit.
– Ha már a pénzeknél tartunk, egyes szakértők szerint attól sem kerülnek jobb helyzetbe a bíróságok, hogy ez évtől először az Országos Igazságszolgáltatási Tanács közvetlenül az országgyűlésnek nyújtja be a bírósági szervezetre vonatkozó költségvetési javaslatát, s azt nem nyirbálhatja meg a pénzügyi tárca. A szakmában többen attól tartanak, most majd a parlament illetékes bizottságai vétózzák meg a tervezetet. De miben reménykedhetnek a jogkereső állampolgárok és cégek? Mikortól rövidül az ügyintézési idő a gazdasági perekben?
– Azt gondolom, az ítélőtáblák működésével két-három éven belül érzékelhetően felgyorsul az ítélkezés. A több ezerre duzzadt hátralékos akták feldolgozása vesz el sok időt és energiát. Ha naprakésszé válnak a bíróságok, akkor a jelenleginek akár a fele, bizonyos ügyekben a negyede lehet az ügyintézési határidő. Egyébként pedig eddig sem a kis ügyekkel volt „baj”, mert azok 86 százaléka egy éven belül lezárult, s ezzel a feldolgozási hatékonysággal az európai országok sorában az első harmadba tartozunk. Sajnálatos módon egy szűk spektrumban, épp azokban a perekben lassult le az ítélkezés, amelyeket kiemelt társadalmi figyelem kísért, politikai vagy gazdasági jelentőségük okán. Ha tiszta lappal indulnánk, tehát nem volna ennyi hátralék, akkor azt mondhatnám: egy éven belül érzékelhető lesz a változás. De így is azt prognosztizálom, hogy az elnökségi ciklusom hátralévő 5 évén belül bekövetkezik a pozitív fordulat.
– Az uniós tagsággal egyébként bővülnek az állampolgárok jogkeresési lehetőségei?
– Az átlag ügyfél számára nem jelent döntő változást a csatlakozás, illetve csak annyiban, hogy az európai jognak számos, az uniós polgárt – például mint munkavállalót vagy fogyasztót – védő szabálya lép életbe. Ebből a szempontból tehát pozitív változások következnek be, de az Európai Bíróság nem fellebbezési fóruma a nemzeti bíróságoknak. Nem bővül tehát a jogorvoslati lehetőségek száma.
– És a bírák számára milyen változást lesz érzékelhető?
– Sokkal több feladatuk lesz. A több ezer magyar jogszabály mellé belép a több tízezer oldalas uniós normarendszer, amelyet egy-egy ügy eldöntésénél vizsgálniuk kell. De ez sem jelent számukra megemészthetetlen mennyiségű joganyagot, mivel a számítógép segítségével csak rá kell keresniük az adott jogvita lényegét tükröző kulcsszóra, s megnézniük, hogy mit mond róla az EU joganyaga.
– A közösséghez való csatlakozás egyes
szakértők szerint lelassíthatja az ítélkezési munkát, mert bármelyik ügyfél jogi képviselője kérhet jogértelmezést az Európai Bíróságtól, ennek időtartamára pedig a bíróság felfüggeszti a pert.
– Ez igaz. De rögtön változik a kép, ha hozzáteszem, hogy a tavalyi 1,16 millió ügy közül mindössze 40-50 perben várható, hogy ilyen céllal keresik meg az EU bíróságát. Az uniós tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy évente valamennyi tagországból öszszesen mintegy félezer kérelem fut be a nemzetközi jogi fórumhoz, egy-egy országból tehát átlagosan 40-50, vagy még ennél is kevesebb. Az 1 ezreléket sem éri el tehát azoknak az ügyeknek a száma, amelyek megjárják az EU bíróságát.
– Meg tudja-e őrizni a harmadik hatalmi ág a függetlenségét? A politikusok mindkét oldalról kritikával illetik az igazságszolgáltatási gépezetet, s időnként azt sugallják, hogy bizonyos ügyekben kurzusoktól függ a nyomozás, az ügyészi munka, sőt a bírói ítélet tartalma is. Mit szól Ön ehhez?
– Szeretném hangsúlyozni: a megválasztásom után rögtön meghirdettem, hogy távol tartom a harmadik hatalmi ágat a politikától. Nagyon fontos ebben a tekintetben a nyitottság; az, hogy megmagyarázzuk a döntéseinket. Nem véletlen, hogy a Tocsik-ügyben internetre tetettem a döntést, hadd vitatkozzanak róla a jogászok, majd néhány hét elteltével a szóvivőkkel együtt magam is kiültem az újságírók elé a tárgyalóba, s azt mondtam, tessék feltenni a kérdéseket, de egyetlen szakmai kritika sem hangzott el. Azt gondolom, a nyitottság a legfontosabb, és az, hogy megmagyarázzuk a döntéseinket. Egyébként pedig garantálom, hogy az ítélethozatalba a politika nem tud beleszólni. Legalább is a közvetítésemmel semmiképpen nem.
