Az Egyesült Államokban például bő egy évszázada jobb volt nem bolygatni, mi módon is gazdagodtak meg a Rockefellerek vagy a Rotschildok, sőt John Fitzgerald Kennedyből is elnök lehetett, hiába tartja magát máig a szóbeszéd, hogy a család sokat köszönhet a harmincas évek eleji szesztilalomnak. Még ha ez utóbbi vád alaptalan is, tény, hogy az idősebb Kennedy bennfentes tőzsdei ügyletek sorával és gátlástalan ingatlanspekulációval küzdötte föl magát Amerika elitjébe. Ám a vadkapitalizmus zűrzavarában megszerzett vagyonok eredetét az üzleti élet stabilizálódása után azért sem érdemes számon kérni, mert addigra – akár tetszik, akár nem – ezek a kétes múltú vállalkozások adják a gazdaság gerincét. Ha ők meginognak, abba az egész gazdaság beleremeg.
Így van ez a mai Oroszországban is, ahol a kilencvenes évek eleji rablóprivatizáció idején néhányan mesés vagyonokra tették rá gyanús körülmények között a kezüket. Az „oligarchák” azonban alig néhány év alatt felosztották a gazdaságot, és mára ők azok, akiknek a legfőbb érdeke a viszonyok konszolidálása. Miként az országé is. Azóta ugyanis, hogy július elején elindult az ügyészségi offenzíva a legnagyobb orosz olajtársaság, a Yukos és annak első embere, a leggazdagabb oroszként számon tartott Mihail Hodorkovszkij ellen, több mint egynegyedével zuhant a moszkvai tőzsdeindex, elbizonytalanodtak a befektetők és elemzők máris az orosz gazdaság újabb válságával ijesztgetnek.
Még ha a tőzsde valamelyest magához tért is – sőt a Moody’s nemzetközi hitelminősítő azt fontolgatja, hogy javít Oroszország külső adósságának besorolásán -, a történtek arra figyelmeztetnek: a mai tulajdonviszonyok politikai indíttatású felülvizsgálata beláthatatlan következményekhez vezetne. Nyilván Moszkvában is tudják ezt. Optimistább elemzők ebben bízva keresik annak a jeleit, hogy a jogi köntösbe bújtatott politikai akció nem terjed túl a Yukoson és a vele fúzióra készülő Szibnyeftyen. Utóbbi főtulajdonosa, Roman Abramovics egyes hírek szerint máris eladni készül oroszországi érdekeltségeit és „menekíti” külföldre a vagyonát. Ha a Kreml nem tanúsít „önmérsékletet”, ez még csak a kezdet.
