A hírügynökség ezúttal megismételte a két héttel korábban feltett szokásos makrogazdasági körkérdését a kormány bejelentett adóemelési, takarékossági tervei miatt.
Jelentősen emelkedtek a jövő évre vonatkozó inflációs várakozások. A független szakértők szerint 2004-ben az átlagos drágulás az idei 4,7-ről 5,0-5,1 százalékra gyorsul, ahelyett, hogy – mint korábban jelezték – 4,3 százalékra mérséklődne (lásd a grafikont). A kormány ezzel szemben mindössze 4,5-5,0 százalékra becsüli a jövőre várható inflációt, miközben az MNB jóval borúsabb kilátásokra céloz az augusztus 18-ára beütemezett inflációs jelentés közzététele előtt. A jegybank egyelőre annyit közölt, hogy csak az adóintézkedések 1,0 százalékponttal fejelik meg az inflációt.
A fordulóponton persze már túl vagyunk, hiszen májusig 3,6 százalékra mérséklődött a drágulás, ám ezt az ütemet már csak a „túl jó” tavaly nyári bázis miatt sem lehetett tartani, így júniusban 4,3 százalékos rátát mértek, amire júliusban – legalábbis az elemzői tippek szerint – 4,7 százalék következhetett. Csakhogy az inflációs ütemnek ez a mérsékelt fölgyorsulása tartósnak ígérkezik, és az elemzők most már nem csak az idei év végére, hanem jövő decemberre sem tartják elérhetőnek a jegybank inflációs célját. A megcélzott 2,5-4,5 százaléknál nagyobb, 4,7-4,8 százalékos ütemet tartanak valószínűnek másfél év múlva is, mégpedig úgy, hogy a közbeeső időszakban 5 százaléknál nagyobb drágulásnak nézhetünk elébe, és a 2003. decemberi fogyasztói árak 5,0-5,2 százalékkal haladják majd meg a tavaly év végi szintet.
A gazdasági növekedés kilátásait a szakértők a kormányhoz hasonlóan ítélik meg: az idén 3,2 százalékos, jövőre pedig 3,6 százalékos tempót jeleznek előre. Ugyanakkor általános a vélekedés, hogy a kormány nem tudja teljesíteni az államháztartási hiány lefaragására tett ígéretet – azt, hogy a GDP 9,3 százalékára rúgó tavalyi deficitet az idén 4,8, jövőre pedig 3,8 százalékra csökkenti. Az elemzők ezzel szemben 2003-ban 5,3-5,4, jövőre 4,4-4,5 százalékos deficitet várnak, vagyis évente mintegy 100 milliárd forinttal nagyobb hiányt, mint a kormány.
Erősödött a várakozás, hogy a jegybank szigorúnak mutatkozik, és csak lassan fog hozzá a 9,5 százalékos alapkamat lefaragásához. Az idei év végéig fél százalékpontnyi vágásra számítanak, a jövő év folyamán pedig további másfélre. Így a prognózisok szerint a központi kamat még 2004 decemberében sem lesz alacsonyabb 7,5 százaléknál, vagyis még mindig egy százalékponttal meghaladja majd a drasztikus júniusi emelések előtti kamatlábat.
