 |
A terv megvalósításához a világ különböző pontjain élő, több ezer, különböző nemű és korú ember agyáról készült felvételt hasonlítottak össze. A nem mindennapi vállalkozás híre gyorsan terjedt az ideggyógyászok körében, akik saját pácienseikről készült adatokat küldtek be, hogy segítsék a felmérést. Eddig több mint 7 ezer minta alapján láttak munkához, de az adatállományt folyamatosan bővíteni fogják. Bár az agy mérete és felépítése minden embernél más és más, a nagyszabású akció végső célja, hogy megalkossák az átlagos emberi agy – funkciók szerint felvázolt, és minden eddiginél pontosabb – modelljét, továbbá, hogy a hat országból érkezett kutatók képet kapjanak arról, bizonyos betegségek miként változtatják meg az agy szerkezetét.
Mindezzel azt szeretnék elérni, hogy a jövőben már a legkisebb elváltozás alapján meghatározhassanak egyes betegségeket, és gyógymódot találjanak rá, még mielőtt a komolyabb tünetek jelentkeznének. A kutatók reményei szerint még ennél is tovább juthatnak a korai felismerés területén, amikor visszamenőleg, a korábban készült felvételek alapján még azt is megfejthetik, miként fest például egy Alzheimer-kóros agya, jóval azelőtt, hogy bármiféle észlelhető elváltozás történt volna benne. S természetesen nemcsak a betegségek fajtája és stádiuma szerint végezhetik el az összehasonlítást, hanem akár nemek, vagy földrajzi elhelyezkedés szerint is.
