Komoly fenntartásaim voltak az in-ternetes állásközvetítőkkel szemben, ám végül igen jó tapasztalatokat szereztem – meséli Sáhó Ágnes, az Országos Meteorológiai Szolgálat humánpolitikai referense, aki a különböző honlapokon feladott hirdetéseknek köszönhetően igen gyorsan be tudta tölteni a meghirdetett pozíciókat. „Azonban igencsak meg kell nézni, melyik oldal éri meg az árát” – teszi hozzá. A megfelelő interne-tes oldal kiválasztása után azonban a világhálón akár már pár tízezer forintért is meg lehet találni a szükséges személyt, szemben a hagyományos újsághirdetések vagy személyzeti tanácsadókon keresztül folyó „embervadászattal”, ahol ugyanez akár több százezer – felső vezetők esetén több millió – forint-jába is kerülhet a cégnek. Az interneten publikált álláshirdetések a fejvadászoknak is nagy segítségül szolgálnak, mert gyakoriak köztük a személyzeti tanácsadó irodák által feladott hirdetések.
Átláthatatlanul
„Az interneten is hirdető hazai vállalatok és intézmények ma már az álláshir-detések megjelentetésére fordított büdzséjük több mint felét az internetes közvetítőknél költik el” – állította sokak számára meglepően a Straketing Stratégiai Marketingkutató és Tanácsadó Iroda, a 94 vállalat körében tavaszszal elvégzett felmérésére hivatkozva. Buda Szabolcs, a 11 országban jelenlévő, német hátterű Jobpilot hazai leánycégének operatív vezetője azonban teljesen irreálisnak minősítette a fenti megállapítást. Szerinte 2002-ben 200 millió forintnyi árbevételt érhettek el az online toborzással foglalkozó cégek, ez pedig jóval kisebb összeg, mint amennyit a vállalatok nyomtatott, illetve elektronikus sajtó útján ilyen célokra költenek. A helyzetérté-kelés ekkora eltérése is jól mutatja, hogy e piacot igen nehéz pontosan felmérni: a jelentősebb pozícióval rendelkező társaságok adatait ugyanis csak részben lehet a cégbíróságon elérni. Míg Balázs Attila, a Job4Smarts site-ot üzemeltető 4Smarts Kft. ügyvezetője, egyet-értve a Jobpilot becslésével, 200 milliós forgalmat tart reálisnak a tavalyi esztendőre, Batta Krisztina, a nemzetközi hálózat tagjaként működő CV Online country managere mindössze 150 millió forintot valószínűsít. Batta szerint árbevétel alapján cége uralja a hazai piac felét, nekik pedig tavaly 301 ezer eurós, azaz mintegy 75 millió forintos forgalmuk származott ebből a tevékenységükből. Buda Szabolcs ugyanakkor saját részesedésüket 25 százalékra teszi, és ez, valamint az anya-cég, az Adecco Group pr-igazga-tójától, Ines Hennigtől kapott 170 ezer eurós (42 millió forint) tavalyi bevételi adat alapján a piac valóban nagyobbnak tűnik a Batta által mondottnál. A négy cég közül azonban csupán egynél, a 4Smarts Kft.-nél tudta a Figyelő ellenőrizni a számok valódiságát, ugyanis a Jobpilot és a CV Online nem nyújtott be mérleget a cégbíróságra, a Jobline adatai pedig elbújnak a HVG-csoport konszolidált mutatói mögött. A Jobpilothoz hasonló méretű Job4Smarts portálnál tavaly 43,8 millió forintos árbevételt regisztráltak.
A kontrollálhatatlan számok alapján 150-200 millió forintosra becsült piac ugyanakkor komoly növekedést produkálhat: az idei évre közel 20 százalékos felfu-tást prognosztizálnak az érintet-tek. „A gazdasági teljesítmény lanyhulása miatt a cégek számára a hagyományos toborzási útvonalak megdrá-gultak, így egyre többen pártolnak át az internetes megoldásokhoz” – magyarázza a dinamikát a CV Online hazai vezetője. A bővülő piac ugyanakkor közel sem hoz kiemelkedő üzleti eredményeket: a hozzáférhető adatok alapján a Job4Smarts 10 millió forintos mérleg szerinti veszteséget mutatott ki tavaly. A Jobpilot 2002-ben 36 ezer eurós (9 millió forintos) negatív kamat és adófizetés előtti eredményt (EBIT) könyvelt el. „Az idén azonban megfordult a trend, és 10 ezer eurós pozitívummal zártuk az első 6 hónapot” – nyilatkozta a Figyelőnek Ines Hennig. A Jobline adatai nem elérhetőek, ám lapunk információi szerint az állásközvetítő oldal pozitív eredménnyel járult hozzá anyacége, a hvg.hu-t is üzemeltető HVG Online Rt. tavalyi 2,87 millió forintos mérleg szerinti veszteségéhez.
ZÁMMISZTIKA. A társaságok sok egyéb szempontból is szeretik összemérni magukat – a tisztánlátást azonban ez inkább megnehezíti, mert az internetes világban bevett ellenőrzött látogatottsági adataik sem érhetők el. „Az auditált adatok hiánya valóban nagy gond” – mondja Buda Szabolcs, aki ugyan többször próbálta rábeszélni erre a szakmát, ám a társaságoknak – beleértve a Buda vezette Jobpilotot is – valamiért egyelőre megéri a sejtelmes homályba burkolózni. Az internetes oldalak saját bevallásaik szerint mindenesetre havonta átlagosan 100-150 ezer látogatót mérnek, akik 0,8-1,5 millió oldalletöltést produkálnak. Auditált – azaz külső szemlélő által megbízhatónak tekinthető – adatokra azonban már csak azért is szükség lenne, mert mind a Straketing, mind pedig a P-Line Channel & Telesales Kft. által készített felmérésből az derül ki, hogy az álláshirdetők számára az adott oldal látogatottsága az egyik legfontosabb tényező, amikor arról döntenek, hirdetéseiket melyik weblapon helyezzék el.
A különböző szolgáltatók összevetésénél szintén lényeges szám az adott oldalon elérhető álláshirdetések és a feltöltött önéletrajzok száma (ez utóbbit ráadásul értékesíteni is szokták egyes társaságok). Előbbiből néhány száz, utóbbiból 20-60 ezer darab található mind a négy nagy társaságnál (lásd táblázatunkat). „Sok helyen azonban számos fals hirdetésre is rábukkanhatunk – világít rá Batta Krisztina a fenti számok mögött rejlő trükkökre -, ami azt jelenti, hogy az álláshirdetés már rég lejárt, a pozíciót betöltötték, vagy csak éppen egy fejvadász akarja növelni az adatbázisát a beérkező CV-kkel.” Éppen ezért az sem mindegy, hogy az adott állásajánlatokat közvetlenül a munkaadó cég, vagy egy fejvadász iroda hirdeti. Miként az sem, hogy az önéletrajzokból mennyi az „aktív”, azaz nem olyan, amelyet például két éve töltött fel egy olyan személy, aki jelenleg nem keres állást. Szintén félreértésekre adhat okot a regisztrált felhasználók (vagyis álláskeresők) száma is: egyes oldalakon csak regisztráció után lehet az álláshirdetéseket megnézni, máshol a bejelentkezés csak az extra szolgáltatások igénybevételéhez szükséges (így ott a regisztrált felhasználók száma alacsonyabb).
ÚJ CSATAMEZŐ. Az online cégek terjeszkedésére azonban létezik egy másik út is. A fejvadász szakma válságba került, a gazdaság lanyhulása miatt jelentősen visszaesett a kereslet a drágának számító szolgáltatások iránt (Figyelő, 2002/44. szám). Ennek hatására az internetes toborzással foglalkozó honlapok egy része elkezdett komplexebb, a személyzeti tanácsadók munkájához hasonlatos szolgáltatásokat nyújtani – igyekezve betölteni ezzel a két árkategória közötti óriási űrt. A hagyományos felosztás szerint a webes oldalak csak begyűjtik az egy-egy állásajánlatra beérkező önéletrajzokat, és azokat egy az egyben, vagy csak minimális előszűrés után továbbítják a megrendelőnek. „Mi azonban már integrált toborzási megoldásokat nyújtunk” – magyarázza Batta, miért is van a CV Online portfóliójában személyzeti tanácsadói szolgáltatás is. Ugyancsak próbálkozik HR-tanácsadással a Jobpilot, a Job4Smarts pedig olyan webes szolgáltatást fejlesztett ki, amely közvetlenül csatlakozik a vállalati integrációs rendszerekhez. „Az új fejlesztés lehetővé teszi, hogy aki rendelkezik SAP vagy Oracle alapú HR toborzási modullal, az saját rendszerén keresztül közvetlenül vegye igénybe cégünk szolgáltatásait, az álláshirdetés megjelenítéstől az adatbázisban való munkavállaló-keresésig” – újságolja Balázs Attila, aki szerint így a vállalati HR-esek munkájának fele kiváltható.
A benyomulással azonban a másik oldal is próbálkozik, a JOB Személyzeti Tanácsadó Kft. is nyújt on-line álláshirdetési lehetőséget. Szakértők szerint azonban ebben a versenyben a webes vállalakozásoknak van könnyebb helyzetük, nekik ugyanis egyszerűbb 2-3 fejvadászt felvéve, meglévő kapcsolatrendszerüket kihasználva tanácsadási szolgáltatást kínálni, mint a másik oldalnak nagy beruházásokkal komplex weboldalakat létrehozni és azokat ismertté tenni. Ahhoz ugyanis, hogy ma valaki az online toborzó cégek élvonalába kerüljön, több százmillió forintos befektetés szükséges.
