Kisgyermeki lelkesedéssel keresi a hiányzó építőkockát a vérengző fenevadnak hitt ügyvezető, hogy megépítse a vállalat szervezeti modelljét. Egy félrecsúszott nyakkendős férfi – a humánpolitikai vezető – a segítségére siet. Később összekapnak egy elemen, de nincs komoly konfliktus, hamarosan megint a legnagyobb egyetértésben folyik a játék. Azaz a munka. Merthogy a szokatlan életkép menedzserek irányított legózását tárja elénk.
Legózó managerek. Előtérbe kerül a képzelőerő.
A dán játékgyártó nem elégszik meg a gyerekek körében besöpört sikerekkel, a vezetési tanácsadó piac színfoltjává kíván válni. Felsővezetők kezébe adja az építőjátékot, bízva abban, hogy a menedzserekben szunnyadó gyermek könnyen felébreszthető. A dán cég tudja, hogy a felnőttek érdeklődését egy össznépi legózás lehetősége önmagában nem korbácsolja fel. Ezért a fejlesztők a speciálisan menedzsereknek összeállított készletek mellett egy vadonatúj szervezetfejlesztési metodikát is kidolgoztak. A dolog lényege, hogy a program résztvevői a saját maguk által épített Lego modellekkel kommunikálhatják gondolataikat a vállalati stratégiáról, a szervezeti identitásról, vagy éppen a változási hajlandóságról.
KOMOLY JÁTÉK. A Lego Serious Play elnevezésű szabadalom az építőelemek használatára alapozott szervezetfejlesztő metodika, amely abból indul ki, hogy a hagyományos vállalati stratégiaalkotás ma már kevéssé hatékony eszköz a jövőre való felkészülésre. „A stratégiában tervezett 3-5 év alatt ugyanis megjósolhatatlan változások állhatnak be a környezetben” – mondja Vécsey Zsadány, a tréning licencjogaival rendelkező IQ Consulting ügyvezető igazgatója. Szerinte a vállalati stratégiában vezérlő alapelveket érdemes definiálni. Olyanokat, amelyek váratlan helyzetben utat mutatnak a menedzsmentnek, miként kell ismeretlen helyzetben cselekedni. A dán cég tréningprogramjában a stratégiai vezérlőelvek Lego kockák használatával állíthatók elő.
Bár a tréning során szükség van a fantáziára, spontán építkezésről szó sem lehet. A tanácsadók a program elején mindazoknak megtanítják az építési technikákat, akiket gyermekeik, unokáik nem tartanak edzésben. Ezt követően rámutatnak arra, hogyan lehet egy-egy építményt szimbolikus jelentéstartalommal, metaforákkal felruházni úgy, hogy beszédessé váljon a modell. A „Lego nyelv” elsajátítására azért van szükség, mert később olyan kihívásokkal szembesülnek a résztvevők, mint hogy építsék meg, mi a feladatuk a cégnél. Az itt született furcsaságokat elemzik. Ha valaki például épít egy falat, amelyen éppen átmászik egy ember, a résztvevők megpróbálnak rájönni, milyen vezetői feladatra utalnak a látottak.
Gondolkodó kezek
Németországban, ahová már tavaly eljutott a Lego tréning, egyebek közt a Nokia, az Alcatel, az Orange, a Varta és a Tetra Pak alkalmazta – olvasható a WirtschaftsWoche egy korábbi számában. Robert Rasmussen, az Executive Discovery tanácsadó cég elnöke a lapnak elmondta, hogy módszerüket jórészt a neves pszichológus, Jean Piaget munkásságára alapozták. Mivel az agysejtek 80 százaléka kapcsolatban áll a kezünkkel, utóbbiakkal „gondol-kodni lehet”, pontosabban a mélyen rejlő tudást a felszínre lehet hozni a segítségükkel. Az olyan metaforák, mint például a csökkenő nyereségrátát szimbolizáló Lego-kerék egy lejtős hídon, sokkal inkább beivódnak az emlékezetünkbe, mint a papírra vetett cégstratégia. Ahhoz azonban, hogy a módszer hasznos legyen, fontos helyesen értelmezni a megépített szimbólumokat.
Az egyik cég saját szervezetét úgy ábrázolta, hogy felépített egy dzsungelt, amelynek közepén egy piramist emelt, tetejére pedig egy félisten-szerű alakot állított. A résztvevők elmondása szerint az ügyfelek magasztos, erős cégnek látják őket. A piramis mögött azonban egy kevéssé robosztus, bizonytalan belső teret alakítottak ki, ami azt érzékeltette, hogy a díszlet mögött sovány teljesítés áll. Hol a hiba? – merül fel a kérdés. A marketing túl jó, vagy a valós teljesítés gyenge? Képes-e a kirakatszervezet arra, hogy egy komoly megrendelést – amelyet a csoport egy, a piramis felé közeledő kék elefánt formájában ábrázolt – kezelni tudjon? Fel tudják-e darabolni, el tudják-e fogyasztani az elefántot, azaz megoldani a munkát, esetleg megakad a cég torkán a falat, ami a vállalat összeomlásával is járhat? A kérdések megválaszolása a csoport tagjaira vár, a tanácsadó feladata utat mutatni, s rögzíteni a megoldásokat.
KONKURENS FENEVADAK. Az üzleti életben dolgozók önmagukat és a vállalat egységeit gyakran állatokkal szimbolizálják. A pénzügyi osztály szerepét legtöbbször egy tehénre osztják, amivel a fejőstehénre asszociálnak, míg a konkurensek szerepében tigrisek, oroszlánok, sárkányok és dinoszauruszok tetszelegnek, lehetőleg ketrec mögé zárva. „Az utóbbiak azonban hamarosan úgyis kihalnak, azaz nem tekinthetők komoly versenytársaknak” – mondja Koncz Eszter, az IQ Consulting tanácsadója.
Az elemkészlet hosszas kutatás után állt össze. A fejlesztők megvizsgálták, milyen elemeket nem használnak a résztvevők. Ezeket kivették, míg a legnépszerűbbeket megtartották, számukat felduzzasztották. Így például egy standard készletben legalább 50 csontváz áll a „játékosok” rendelkezésére. Bár a program a csontvázakkal komolytalannak tűnhet, a tréning célja nem a szórakoztatás.
A játék során előtérbe kerül a képzelőerő, az együttműködők megtanulják megosztani egymással véleményüket és megtapasztalják a hatékony konfliktuskezelést. A módszer alkalmazói szerint a hagyományos megközelítéseknél gyorsabban kerülnek terítékre a stratégia szempontjából lényeges kérdések, hamarabb ütköznek a nézőpontok. Az elkészült modellek segítségével pontosan tesztelhetők a váratlan eseményekre adható válaszok. Képzeletben, de mégis konkrétan, valós kockázatok nélkül vizsgálható a jövő, a váratlanul bekövetkező események következményei pedig részleteiben elemezhetők és akciótervek is készíthetők.
Egyhangúnak érezte a hagyományos technikákat, ezért próbálta ki ezt a rendhagyó tréninget Krisch Róbert, a RotoElzett Vasalatkereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. „Könnyebben tudtunk problémákról beszélni úgy, hogy közben matattunk a kezükkel. Pontosan olyanok voltunk, mint amikor a gyerekek játék közben oda-odamondják az igazat” – idézi fel Krisch. Náluk ráadásul külön problémaként merült fel, hogy a hagyományos vállalati felépítés a közelmúltban megbomlott: a központban dolgozók a környező országokba kerültek. A tréning célja itt annak modellezése volt, hogy a hirtelen jött változás milyen újfajta kommunikációt igényel az egymástól távol kerülő emberek között.
„A legózás céges szinten nem olcsó. A program a magyarországi tréningpiacon a legfelsőbb árkategóriában helyezkedik el” – mondja Vécsey. A módszer, amely mögött négy éves kutatómunka áll, tavaly jelent meg a világpiacon, s ez év júniusától nálunk is elérhető. A Lego egyelőre óvatos. Ahogy mondják, a program még túl új ahhoz, hogy sok országban kipróbálják. A tervek szerint az elkövetkező években hazánk lesz az egyetlen közép- és kelet-európai ország, ahol a menedzser Lego elérhető. A választás nem volt véletlen. A statisztikák szerint ugyanis nálunk a legerősebb a Lego-penetráció, vagyis az egy családra jutó építőjáték-mennyiség itt a legnagyobb a világon.
