E tragédiákat azonban talán a jövőben meg lehetne előzni egy amerikai vállalat, a Dyn-O-Mat speciális hurrikán-csillapító porával. A cég saját fejlesztésű polimer műanyagából készített esőmegelőző találmánya egyszerűen eltünteti a viharfelhőket.
A dyn-o-mat nevű anyaggal végzett kísérletek az emberiség időjárást szabályozó próbálkozásainak legígéretesebbjei, a cég ugyanis – szemben például a szovjetek hajdani klasszikus, tisztán mechanikus módszereivel – a kémiát hívja segítségül. Míg korábban a szovjet tudósok annak idején óriás repülőgépek propellerjeivel próbálták szétverni az esőfelhőket, az amerikai tudósok ugyanezt most a víz megkötésével járó reakcióval teszik. Az általuk gyártott, repülőgépekről szétszórt por magába szívja a vízpárát, amely pelyhek formájában megszilárdul; az így aláhulló eső pedig a néhány ezer méteres esés után – legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint – elpárolog. A felhő lecsapolása az időjárás bonyolult áttételei miatt végül a viharzónák méretének csökkenéséhez vezet.
A számítások szerint egyetlen, egy kilométer kiterjedésű felleg megszüntetéséhez egy tonna por kell, tehát a nagyobb hurrikánok – mint például a Claudette – megfékezéséhez sok ezer kiló csillapítóra van szükség. Ám a Dyn-O-Mat szerint ez nem okoz problémát, mert a por olcsó és állítólag biodegradábilis is, vagyis káros melléktermékek kibocsátása nélkül elbomlik.
A hurrikánok megszüntetésével más amerikai kutatók is kísérleteznek. A hurrikánok általában a tengerpartok környékén alakulnak ki, akkor, amikor a meleg vízből elpárolgó vízpára kicsapódik – vagyis felhők képződnek -, és felszabadul a gőzben elraktározott párolgáshő. Ez a hő óriásira növeli a felhők energiáját, s a rendszer forogni kezd, miközben középpontjában csökken a légnyomás. Amennyiben azonban a légörvény útjába eső területek hőmérséklete magas, a forgás hajtóereje csökken. Ezért újabban műholdak által kibocsátott mikrohullámokkal próbálják felhevíteni a hurrikánok előtti levegőt. E megoldás hátránya, hogy rendkívüli energiát igényel, így manapság napelemekkel működtetett mikrohullámú rendszerekkel kísérletezgetnek a kutatók, egyebek közt az Európai Űrügynökség támogatásával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
