Továbbra is minden feladatot el kell látnunk, amit korábban, de kevesebb pénzből – panaszkodik egy humán erőforrás vezető a gazdasági lassulás hatásáról. Helyzete azonban nem általános: a „recessziós hangulat” dacára mindössze a cégek alig egytizedénél csökkentették a HR költségvetését – derül ki a Mercer Human Resource Consulting 36 vállalatot átfogó felméréséből.
Iparág és egyéni piaci helyzet függvénye, mennyire érzékelik a vállalatok a gazdasági lassulást napi működésükben. A leginkább érintett IT-szektorban leépítésekkel, költségcsökkentésekkel kell számolni, míg egyes „szerencsésebb” ágazatokban – például a kiskereskedelemben – esetleg csak annyit látnak, hogy számottevően javult a kínálat a munkaerőpiacon. „Korábban nyárra mindig elfogytak a bolti eladók, az idén azonban kisebb a hiány. Csökkent a fluktuáció, még a hagyományosan nehéz területnek számító Budapesten is” – számol be Ceceli Tamás, a dm – drogerie markt Kft. HR vezetője. Magasabb posztokon még válogathatnak is: például egy területi vezetői állásra 300 pályázat érkezett be.
OLCSÓBB INTERNETEN. „Ma könnyebb jó szakembereket találni, még olyan kiemelten problémás hiányszakmákban is, mint CNC gépbeállító, hegesztő, fényező, szerelő szakmunkás” – sorolja Belső Barnabás, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. személyzeti vezetője. A kiválasztásnál is előtérbe kerülhet a költséghatékonyság. „Fejvadászt az utóbbi időkben egyáltalán nem veszünk igénybe. Álláshelyeinket inkább az interneten hirdetjük meg, így ma már minden pozíció esetén elérjük az érdeklődőket” – meséli Farkasné Dobos Márta, az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó Fornax Rt. humán erőforrás vezetője. A társaságnál korábban a felvétel dominált a HR feladatai között, hiszen a cég létszáma 60 főről másfél év alatt a duplájára nőtt. Most azonban a meglevő erőforrással való hatékony gazdálkodás került előtérbe.
Ahol leépítésekkel kell számolni, ott a HR-nek fokozott felelőssége van a cégnél maradók megnyugtatásában, a velük való törődésben, hiszen a „recessziós hangulat” dacára folytatni kell a munkát. Az Ericsson Magyarország Kft. két éve szigorú létszámgazdálkodást folytat a hatékonyság növelése érdekében. „A HR feladatai közül előtérbe került a kulcsemberek megtartása és állandó képzése” – mondja Liptay Gabriella kommunikációs igazgató.
Amikor kevesebből kell többet kihozni, a képzések szerepe is átalakul. A Fornaxnál a költséghatékonyság jegyében a szakmai jellegű képzésekre került a hangsúly, s a projektek megvalósításához szükséges fejlesztői és projektmenedzseri tréningeket részesítik előnyben.
A SZEMÉLYZET SZEREPE. Ezzel ellentétes tendenciáról számol be a dm. Az üzletláncnál korábban a szigorúan vett szakmai képzések domináltak, most viszont előtérbe kerültek az olyan „puhább” programok, mint a személyiségfejlesztés, a csapatépítés vagy a közérzetjavító tréning. Habár a kiskereskedelem bővül, éles a verseny az egyes üzlethálózatok között, így a személyzet hozzáértése, modora, a reklamációk kezelése alapján is dönt a vevő, hol vegye meg a mindenütt egyforma arckrémet, mosóport – mindez a munkaerő képzését teszi szükségessé.
A Knorr-Bremsénél jelenleg a HR fő feladata a hatékonyság növelése, olyan értelemben, hogy ugyanazt a munkát kevesebb, de jobban megfizetett, több géphez értő, ezért rugalmasan átcsoportosítható dolgozóval végezzék el. Ezt a tudatos kiválasztás mellett célirányos on-the-job képzésekkel is elősegítik. Az új irányzat a vezetői stílusra is kihat: előtérbe került a kommunikáció, a csapatmunka, és a feladatok delegálásához nélkülözhetetlen, hogy a dolgozók önállóan is dönthessenek. Az emberi erőforrás gazdálkodás most azon munkálkodik, hogy a főleg fizikai dolgozókra jellemző fluktuációt csökkentse a társaságnál. Ennek eszköze részint a gondosabb kiválasztás, részint a nagyobb támogatás és odafigyelés a kulcsfontosságú első hónapokban, amikor a lemorzsolódás nagy része lezajlik.
Az új gazdasági helyzet hatására a vezetési mód a másik irányba is eltolódhat, például a demokratikus, ám hosszadalmas konszenzusos döntésektől a „diktáló” stílus felé. Egy leépítéseket, átszervezéseket végrehajtó vállalatnál arról számoltak be, hogy felső vezetői szinten szűkült a stratégiai döntéshozók köre, ami egyszerűsíti, gyorsítja a döntéseket. „Egy kellemetlen döntés könynyebben átvihető a szervezeten, ha azzal indokolják, hogy a felső menedzsment így döntött” – magyarázza egy nevének elhallgatását kérő vezető.
