Kánikulában, nyáron csak akkor dolgoznak a klímaberendezések, ha az ablak zárva van, télen pedig a fűtés este alacsonyabb fokozaton működik azokban az irodákban, amelyet korszerű szoftveres rendszerek irányítanak. Az informatikai és a gépészeti infrastruktúra összekapcsolásával így intelligens épület születik, amely nemcsak gazdaságosan üzemeltethető, hanem kényelmes is.
„A mi fogalmaink szerint az intelligens szó olyan szolgáltató típusú épületet takar, ahol minden központi felügyelet alá tartozik, így az informatikai eszközök, a tűzjelző, a telefon, és az elektromos hálózat is” – magyarázza Haraszti Attila, a HP technológiai infrastruktúra üzletágának igazgatója. Ez pedig nagyjából azt jelenti, hogy az ilyen épületekben a korábban kézzel vezérelt villanykapcsolók, a fűtés és a légkondicionálás, a behatolás-detektáló és a tűzvédelmi rendszerek, de sok minden más is szoftveres irányítás alá kerül.
Ahhoz, hogy egy ilyen felügyeleti rendszer a leggazdaságo-sabban valósuljon meg, az igényeket már a tervezési fázisban jelezni kell, mert a gerinchálózat és a különböző paramétereket mérő szenzorok felszerelése az építkezés során a leghaté-konyabb. A HP szakembere szerint 5 ezer négyzetméter alatt nem éri meg egy integrált épületfelügyeleti rendszer kiépítése, ám e méret fölött hamar megtérül a beruházás. Hosszú távon megtakarításokat eredményezhet az épület anyaggazdálko-dásának és karbantartásának felügyelete, és szinte azonnal jelentkezik az áramfogyasztás menedzseléséből adódó haszon a nagyfogyasztónak számító, és az áramszolgáltatókkal speciális szempontok szerint szerződő létesítmények – egyetemi campusok, ipari komplexumok – esetében. Ezek az ügyfelek ugyanis a tényleges fogyasztásukon kívül teljesítmény-lekötési díjat is fizetnek a szolgáltatónak, hogy meghatározott „megawatt” állandóan a rendelkezésükre álljon. Előfordulhat azonban, hogy egy egyetemi campus jóval kisebb teljesít-ménnyel is beérné, ha a csúcsidőben – például amikor az atomfizikai labor neutrongenerátorai felpörögnek – bizonyos kevéssé fontos fogyasztókat, mondjuk a légkondicionálókat néhány percre kikapcsolná.
A HP intelligens épületek tervezéséből és felszereléséből származó árbevétele az elmúlt három évben elérte az egymilliárd forintot. A cég éppen magvalósítás alatt álló projektje, a Nyíregyházi Főiskola campusának épületfelügyeleti rendszere pedig önmagában is másfél milliárd forintot kóstál. Ez a „hagyományos” felügyelet mellett internet alapú telefóniával, és az üzemeltetési költség ellenőrzését lehetővé tévő Oracle alapú menedzsment rendszerrel is kiegészül.
Míg a HP csupán szolgáltató típusú épületekkel foglalkozik, az Autóker Holding Rt. a lakóházakban próbálja megvalósítani az intelligencián alapuló technológiákat. A beruházó által felépített lakóparkokban – például a budapesti Cézár Házban – az intelligencia nagyjából a telefonos, internetes és kábeltelevíziós infrastruktúra összefonódását jelenti. Az Autóker a vezetékekre általában belső telefonhálózatot illeszt, amely kapcsolatban áll a portaszolgálattal és a kaputelefonnal is. Így a házon belüli hívások ingyenesek, a kaputelefonon bejelentkezőket pedig a vezetékes készülékkel is be lehet engedni. A házakban internetes szolgáltatóként a cég egyik leányvállalata – a Communique Kft. – lép fel, amely a Vivendi gerinchálózatára csatlakozva engedi be a világhálót. A lakóparkba költözők 512 kilobit másodpercenkénti sebességű szélessávú kapcsolatot vehetnek igénybe, a hasonló minőségű szolgáltatásokénál kedvezőbb, 6900 forintos áron. „Természetesen más szolgáltatókkal is szerződhet a lakó – magyarázza Bottyán Balázs, az Autóker távközlési üzletágának igazgatója -, ám ebben az esetben a másik szolgáltatónak vállalnia kell a hálózat kiépítésének költségét, annak pedig nem sok értelme van, hiszen egy már rendelkezésre áll.” Az igazgató elmondta, általában a tulajdonosok 25-30 százaléka fizet elő náluk a kábeles internetre. A saját hálózat hátrányaként ugyanakkor az igazgató azt említi, hogy a matávos hívószámok a házakba nem helyezhetők át; erre azonban egyébként is csak adott kerületen belül van lehetőség.
Az Autóker a jövőben fizetős televízió, egyfajta kívánság szerinti videoszolgáltatás (video-on-demand) bevezetését is tervezi. Ennek igénybételekor a lakó a szállodákból már ismert módon egy katalógusból filmet választhat, amelyet azonban nem kizárólag meghatározott időpontban nézhet meg, hanem azonnal: a rendszer működéséhez azonban egy kiegészítő dobozos egységre, set-top boxra van szükség, amely jelenleg még túl drága, így az extra bevezetését egyelőre késlelteti a szolgáltató.
A tévé-telefon-internet hármason túlmutató intelligencia megvalósítása is szerepel a cég tervei között. Jelenleg azonban a társasházak lakásain belüli kényelmi és biztonsági funkciókra nincs igény, illetve nem létezik fizetőképes kereslet: egy 50-60 négyzetméteres lakás „belépő szintű” intelligenciája Bottyán Balázs szerint nagyjából 150-200 ezer forinttal emeli a vételárat. Ez pedig csupán a távirányítható redőny, vagy lámpák beépítését foglalja magában, esetleg egyszerű riasztórendszert. Ám ha valaki az autójában ülve, mobil-telefonjáról vezényelve nyitná meg az otthoni fürdőszoba-csapot, hogy hazatérve teli kád fogadja, akkor mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Az ilyen megrendelő pedig általában nem lakóparkban, hanem magánházban lakik – ezek piacán azonban már Magyarországon is terjednek az efféle luxusmegoldások.
