Ötcsillagos találkozások

Claude Moscheni. Az Accor Hotels vezérigazgatója, aki a Sofitel Atrium

Bill Haley egykori zenekara, a The Comets tagjainak amerikai állampolgárként tilos lett volna múlt heti koncertjük után a Royal Szállóban kipihenni fáradalmaikat, a néhai rocklegenda zenésztársai mégis ezt választották. Ez a hotel ugyanis – hasonlóan az Aquincumhoz – a Corinthia szállodalánc tagjaként részben líbiai tulajdonban van, s az Egyesült Államok egy 1986-ban kelt törvénye komoly pénzbüntetést helyez kilátásba, amennyiben állampolgárai pénzügyi tranzakcióba bonyolódnak líbiai cégekkel. Vannak azonban, akiket ez hidegen hagy. Mégis, míg egy-egy fővárosi ötcsillagos szálloda vendégkörét évente 20-25 százalékban alkotják az amerikai utazók, a Royal turistáinak 5 százaléka érkezik csak a tengerentúlról. Akik pedig tartózkodnak a „tiltott gyümölcs” fogyasztásától, azok bőven válogathatnak a budapesti luxusszállók közül. Számuk 2003 elejére elérte a tízet.

Bár a szállodák besorolása országonként változó, a Magyarországra települt multinacionális cégek Budapestre érkező felső vezetői elégedettek az itteni ötcsillagos hotelekkel. A Sun Microsystems egyik vezetője egyszer esett abba a hibába, hogy a patina kedvéért lemondott egy csillagról, de amikor meglátta a szobáját, rögtön átjelentkezett egy ötcsillagos hotelbe. Sosem kísérletezik viszont a négy csillaggal az Electrolux, amelynek szerződése van a Kempinski és a Le Meridien hotelekkel. Nemcsak a szolgáltatás színvonala miatt választotta a cég e két márkát, hanem azt is figyelembe vette, konkurenseikkel ne ugyanazokat a luxusszállókat preferálják. A vállalat székhelyéhez közel lévő hotelekkel a cég nemzetközi felső menedzsmentje elégedett. Pozitívak a tapasztalatai a Lufthansa közép-európai régióigazgatójának is. Stephan Semsch több budapesti ötcsillagos szállót is kipróbált, és állítja, hogy azok világszínvonalúak.

KERESLETBŐVÍTÉS. A nemzetközi tőke Budapestre történő beáramlása a meglévők mellett további luxusszálló-építéseket indukál. „A kilencvenes évek elején, az ingatlanfejlesztési láz első ütemében tömeges irodaház-, majd bevásárlóközpont-építés zajlott Budapesten. Az ingatlanberuházók ma inkább lakóingatlan-, illetve szállodafejlesztésben gondolkodnak” – mondja Marius Gomola, a Horwath Consulting szálloda- és szabadidőprojekt-fejlesztésért felelős ügyvezető partnere. Hogy ez utóbbi nem indokolatlan, azt az ötcsillagos hotelek iránt tapasztalt kereslet bizonyítja: e mutató 1991 és 2002 között 113 százalékkal növekedett. A kereslet ütemét csak kevéssel haladta meg a kapacitásbővülés, ami ugyanebben az időszakban 126 százalékkal emelkedett. A szállodaipar mutatóinak emelkedését mostanában csupán az iraki háború és a SARS-járvány törte meg – minden jel szerint átmenetileg.

„A kínálat fejlődésével a kereslet bővíthető. A privát tőke felvállalta az ötcsillagos szállodai kínálat növelését, s olyan fogyasztókat vonzhat, akiknek Budapest eddig nem került a látókörébe” – véli Gomola, aláhúzva, hogy ehhez kapcsolódóan azonban állami erőfeszítésekre is szükség lesz. Kulturális rendezvények és vásárlási lehetőségek tekintetében az elmúlt években sokat fejlődött az ország. Az infrastruktúrafejlesztés, a kongresszusi központok építése, a jelenleginél hatékonyabb marketingterv kidolgozása Magyarország külföldön történő népszerűsítésére azonban tovább serkenthetné a szállodák iránti keresletet. A szakértő szerint belépésünk az Európai Unióba ugyan pezsgést hozhat a piacon, de csodát nem lehet remélni tőle. Tíz ország lép be velünk együtt a közösségbe.

KISEBB TORTA. „Az ötcsillagos szállodai kapacitás megduplázódása és a kereslet visszaesése miatt a felosztható torta kisebb, mint korábban, ugyanakkor a szeleteléskor egyre többen ülik körül az asztalt” – mondja Anica Djokic´, a Budapest Marriott Hotel marketingigazgatója. Ő abban bízik, hogy a szálloda egyedülálló elhelyezkedése (minden szoba a Dunára néz), és a ház személyzetének sokéves tapasztalata egyedi jelleget ad a szállodának.

Nem lesz könnyű dolguk, hiszen mások mellett legutóbbi kihívójuk, a működését 2003 januárjában (újra)kezdő Grand Hotel Royal is feladta a leckét. Ez utóbbi szálló a legjobban fizető, a kifejezetten igényes, illetve a legtöbb szolgáltatást igénybe vevő konferencia- és incentive utazók kegyeit keresi. A több mint 100 millió eurós beruházásból újjávarázsolt hotel befektetőinek 10-15 év türelemre lesz szükségük a megtérülésig. Bár az első félév szobafoglalása elmaradt a várakozásoktól, Geher Zoltán, a szálló room division managere nem borúlátó. A hotel felső vezetőinek prognózisa szerint a 2003-as év szobafoglaltsága 48 százalékos lesz, a Royal három év múlva csatlakozik az ötcsillagos szállók jelenlegi top hármas elitjéhez (Intercontinental, Mariott, Kempinski), öt év múlva pedig már piacvezető lehet. A szállodalánc Magyarországon a jövőben nem terjeszkedik. Ott teszi ezt, ahol hamarabb remél megtérülést, vagyis például Antwerpenben, Lisszabonban és Szentpétervárott.

Tíz év után sikerült kitűznie az Atrium Hyatt szállóra saját lobogóját a világ ötödik legnagyobb luxusszálloda-láncának, az Accor-csoport égisze alatt működő Sofitelnek. A hotel a közelmúltig csak 50 százalékban volt az Accorhoz tartozó Pannonia Hotels birtokában, a másik tulajdonos, a Malév az idén vált meg saját 50 százalékától. „A kivásárlást az tette indokolttá – mondja Claude Moscheni, az Accor Hotels vezérigazgatója -, hogy Budapest egyre inkább a régió politikai központjává válik.” Az Accor a légitársaság részesedésének megvételén túl néhány tízmillió forintot is befektetett a szálloda arculatának megváltoztatásába 2003 első félévében, vagyis a szállodaipar válságos időszakában. Moscheni szerint krízishelyzetben érdemes szállodát fejleszteni, mert akkor olcsóbb a beruházás. Budapesti szállodájuk helyzetét nem tartja nehéznek a piac új belépőivel szemben, mert egy már bevezetett terepen várják vendégeiket. A tavaly 20 millió eurós forgalmat lebonyolító épülettől 65 százalékos szobakihasználtság mellett idén 5-6 százalékkal magasabb árbevételt várnak az Accor csoport vezetői – mondja Moscheni, aki szerint a jelenlegi tíz luxusszállónál többet nemigen bír el Budapest.

MÚLTIDÉZÉS. Pedig a piac új belépői már sorakoznak a hadszíntéren. A legújabb szállodatrendeknek megfelelően mindegyik befektető patinás épületben, az eredeti pompa helyreállításával, egy legenda újjáélesztésével nyitja meg kapuit, amit egyre több utazó igényel. Ilyen lesz a Four Seasons szállodalánc által rekonstruált Hotel Gresham Palace. A teljes beruházási költség esetükben 100 millió euró. A Boscolo-csoport, amely jelenleg húsz hotelt birtokol, szintén kizárólag történelmi épületekből, értékes műemlékekből kialakított szállodákat kapcsol láncához. Így került hozzájuk 2,15 milliárd forintért a körúti New York Palota, amelynek rekonstruálására további 8 milliárd forintot költ a befektető. A balettintézet átépítése és szállóvá alakítása az izraeli érdekeltségű Plaza Centersre vár. A tervezett 10 milliárd forintos beruházás eredményeként egy, a Monarchia hangulatát idéző luxusszálló várja majd a letűnt korok világára fogékony turistákat.