Gazdaság

Napelemes katasztrófa

Bár a levegőeget ma kétségkívül a sugárhajtóműves repülőgépek uralják, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA évek óta kísérletezik az aerotechnikában megszokottól eltérő elveken működő légi járművekkel.

A napelemes Helios a fejlesztések legsikeresebb darabja: a jórészt napenergiával működő repülő már számos, korábban csak hőlégballonnal elérhető magassági rekordot megdöntött (2001 augusztusában például 29 ezer 500 méteres magasságba hatolva napelemes világcsúcsot állított fel). A biztató eredmények ellenére azonban a NASA szakembereinek most újra kell gondolniuk a programot: a Helios ugyanis június utolsó napjaiban a Csendes-óceánba zuhant.


Napelemes katasztrófa 1

A Helios, még épen. Rekordokat döntött.

A legénység nélküli Helios egy hawaii légibázisról indult utolsó útjára. A 130 méter szárnyfesztávolságú, tizennégy önálló propellerrel működő repülő szerkezet éppen egy tartalék energiaellátást biztosító üzemanyagcellás hajtóművet tesztelt, amikor ismeretlen okok miatt 2448 méteres magasságban kettétörött a törzse. A kutatók így már nem tudták megállapítani, hogy a modell röpülhet-e a jövőben éjszaka is – pedig ez elengedhetetlen volna a hosszú, akár sok százezer kilométeres utak levezényléséhez. Amennyiben ugyanis sikerülnie megoldani, hogy a nappal energiát gyűjtő gép állandóan a levegőben maradjon, a megoldás számos méregdrága, a világűrben keringő telekommunikációs és megfigyelő műholdat kiválthatna.

A baleset nem sokkal azután következett be, hogy a NASA és a Heliost megépítő AeroVironment a kísérleti járművek számára engedélyezett légtér bővítése mellett lobbizott. Jelenleg biztonsági okok miatt csak kijelölt területeken repülhetnek a Helioshoz hasonló gépek, pedig a rájuk szerelt távközlési berendezések életszerű tesztelése csak a sűrűn lakott, így légifolyosók közelében lévő települések fölött lehetséges.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik