Történt 1985-ben, hogy hosszú évek sóvárgása után végre minden jel arra utalt: Edwin E. Catmull álma valóra válik, azaz megrendezheti minden idők első egész estés komputeranimációs rajzfilmjét. A Lucasfilm Ltd. számítógépes divíziójának fejeként megbízást kapott George W. Lucastól, a híres filmrendezőtől, hogy találjon vevőt a makacsul veszteséges részlegre. Ám hiába is próbálkozott, sehol sem akadt olyan „kérőre”, aki hajlandó lett volna finanszírozni filmes ábrándjait. Egy nap eljutott Steven P. Jobshoz, az Apple Computer nem sokkal azelőtt elmozdított vezérigazgatójához. Ott üldögéltek Jobs palotának beillő kaliforniai otthona hatalmas kertjében, amikor a házigazda egyszercsak azzal állt elő, hogy a Lucasfilm technológiájára alapozva hozzanak létre egy új komputervállalatot – viszont a filmkészítés őt sem érdekelte. Catmull válaszút elé került: megmentheti ugyan a cégét, de ennek érdekében fel kellene áldoznia az álmait. Egy percig sem habozott. „Ez nem az, amit tenni akarunk” – idézi fel, mit válaszolt Jobsnak. „Itt véget ért a történet.”
A Pixar előtt álló kihívások
A Finding Nemo a legjobb úton van afelé, hogy a stúdió eddigi történetének legnagyobb kasszasikere legyen, azaz ma remekül fut a Pixar Animation Studios szekere. Néhány lépés azért szükséges ahhoz, hogy ezt a lendületet meg is őrizzék.
CÉLKITŰZÉS
Több filmet gyártani. A Pixar mindeddig körülbelül kétévente készült el egy-egy új filmmel, de azt tervezi, hogy fokozza tempót, és 2005-től – a minőség romlása nélkül – évi egy filmet küld a mozikba.
Ellenőrzés alatt tartani a létszámot. A Pixar fokozta a gyártás tempóját, ám eközben a Nemón dolgozó csapat létszáma 170 főre nőtt.
Megőrizni a kisvállalati kultúrát. A Pixar működésének kulcsa a technikai és a kreatív személyzet közötti szoros együttműködés. Miután az alkalmazottak száma az 1998-as 400 főről mára 750-re nőtt, ezt egyre nehezebb fenntartani.
MEGOLDÁS
Egy rendező helyett a Pixar öt rendezőt alkalmaz, akik egy-egy adott film készítését a kezdetektől a végéig felügyelik. Továbbá annyi új szakembert vesznek fel, amennyit a gyártás megkövetel.
A Pixar új szoftvert fejleszt ki, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb animátor gyártson egy-egy filmet. Catmull célja: legföljebb 100 munkatárs per film.
Catmull nem kis részben azért hozta létre a Pixar Universityt, hogy a műszaki emberek számára lehetőséget teremtsen a kreatív képességek elsajátítására, továbbá arra, hogy azokat megtanulja értékelni, miközben a kreatív csapat cserében a technológiai részletekkel ismerkedhet meg.
A Nemo sikere jobbkor nem is jöhetett volna a kaliforniai Emeryville-ben működő Pixarnak. A cég olyan szerződést kötött a Walt Disney-vel, amelynek értelmében a Pixart illeti minden film nettó nyereségének 50 százaléka. A Nemo azonban új helyzetet teremt: a Pixar tárgyalásokat kezdhet egy új szerződésről bármely forgalmazóval. Elemzők szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Pixarnak is sikerül egy olyan megállapodást tető alá hoznia, mint amilyet a Lucasfilm ütött nyélbe a Twentieth Century Foxszal, azaz magának tarja meg a profit 100 százalékát, a partnernak pedig mindössze a terjesztési költségeket fizeti meg. Kialkudhat persze egy alacsonyabb arányt is – például a nyereség 70 százalékát -, amennyiben úgy dönt, hogy a Disney-vel marad. A Wall Street bennfentesei szerint a Pixar ki fog tartani a Disney mellett, hogy hasznot húzhasson annak hangsúlyos jelenlétéből a mozikban, az élményparkokban és a játékboltokban.
A Pixar tavaly 202 millió dolláros forgalom után 90 millió dolláros profitot könyvelt el. A Prudential Securities azt prognosztizálja, hogy egy, a terjesztési költségek kifizetése után a nyereség 100 százalékát a Pixarnál hagyó szerződés 2007-ben 163 millió dollárra röpítené a stúdió nettó bevételeit, legalábbis amennyiben a forgalma eléri az előre vetített 361 millió dollárt. Ezek a várakozások az elmúlt esztendőben 50 százalékkal emelték a cég részvényárfolyamát, így az mára elérte a 60 dollárt.
Kérdés persze, hogy a Pixar képes-e megfelelni ezeknek a várakozásoknak. Mindez elsősorban a szinte alig ismert Catmullon múlik. Rá nem irányul annyi reflektorfény, mint a Szilícium-völgy egyik legendájának számító Jobsra, vagy John Lasseter kreatív igazgatóra, pedig a Pixar irányítása egyre bonyolultabb feladat. A stúdió gyorsuló ütemben termel: a cél évi egy film, szemben az eddigi tempóval, amikor is nagyjából kétévente készült el egy opusz. Felmerül azonban a kérdés, hogy a stúdió vajon képes lesz-e továbbra is csupa kasszasikert gyártani, ha megkettőzi a mozikba kerülő alkotások számát. „Óhatatlan, hogy az ember arra gondoljon: nem készülnek majd egy kaptafára a filmjeik?” – fogalmazza meg aggodalmait Slabin. A cég azonban eltökélt: 1998 óta mintegy megkétszerezte saját méreteit, és ma 750 alkalmazottat foglalkoztat.
ÖTLETEK. Catmull keményen dolgozik azért, hogy a társaság növekedése közepette is megőrizze a vállalati kultúrát és sikerességet. Létrehozta például a Pixar Universityt, hogy annak révén ösztönözze az alkalmazottak közötti együttműködést. A gyorsuló filmgyártási tempó lehetővé tétele érdekében kialakított egy sztori részleget, amely az új projekteket meghatározza és elindítja. Mérnöki képzettségére is jócskán szükség van. Ő felügyeli például az új animációs szoftver, a Luxo fejlesztési munkálatait, amely azzal kecsegtet, hogy hamarosan kevesebb ember több munkát végezhet majd el. Míg a cég régi rendszere segítségével az animátorok könnyedén módosíthatják bármely rajzfilm-karaktert, a Luxo az egész háttér átigazítását is hasonlóan egyszerűvé teszi. Ha például egy rajzoló új fejet illeszt egy szörny vállaira, a rendszer automatikusan hozzáigazítja a megfelelő árnyékokat.
Catmull Utah államban nőtt fel, egy középiskolai igazgató öt gyermekének egyikeként. Arról álmodozott, hogy a Disney rajzolója lesz, csakhogy hiányzott belőle a kellő tehetség, így jobb híján a születőben lévő komputergrafika felé vette az irányt. A University of Utah végzős hallgatójaként elő is állt egy sor olyan koncepcióval, amelyek máig a számítógépes animáció alapját képezik. Kiötlötte például az anyagszerű képi megjelenítést (texture mapping) – ennek a technikának köszönhetően speciális grafikus elemekből meg lehet rajzolni egy bonyolult és változatos bőrfelületet úgy, hogy az mozgás közben is „egyben” marad.
Diploma után a New York állambeli Old Westburybe utazott, ahol egy különc milliomosnál, Alexander Schure-nál helyezkedett el. Ám előbb-utóbb felismerte, hogy főnökének lelkesedése jóval nagyobb, mint az érzéke a mozicsináláshoz. Így 1979-ben átköltözött San Franciscóba, hogy Lucasszal dolgozhasson. Majd jött a Pixar, és 1995-ben megszületett a Toy Story. A film kreatív és pénzügyi szempontból egyaránt tarolt, így nem csoda, hogy a cég elsődleges részvénykibocsátása maga is kasszasiker lett: 140 millió dollárt hozott a konyhára.
SZERÉNYEN. A Pixar elvarázsolt figurákból álló csapatát nem könnyű irányítani – ám Catmull vezetési stílusa szinte teljes mértékben nélkülözi az énközpontúságot. Közvetlenül az elsődleges részvénykibocsátás előtt Jobs vezérigazgatónak nevezte ki magát, Catmullt pedig visszaminősítette technikai igazgatónak. Ő higgadtan fogadta az új szerepkört, belátva, hogy Jobs sokkal vonzóbb név a befektetők számára.
Ma Jobs Catmull első számú rajongója. Ő volt az, aki 2001-ben elnökké neveztette ki, és ámulattal adózik abbéli képességének, hogy ha valahol problémát észlel, alkalmazottak tucatjaival ül le beszélgetni, hogy megtalálják a megoldást. Catmull azonban még valami mást is nagyon tud: végighallgatni Jobsot, akármilyen ötlettel álljon is elő. „Steve néha kiakasztó dolgokat képes mondani, pusztán azért, mert meg akar érteni dolgokat. De én ma már többnyire nem reagálok ezekre” – fejti ki Catmull. Egy ilyen megbízható kormányossal a Pixar parancsnoki hídján, a stúdió előtt minden jel szerint szép jövő áll. Akár a mesében.
