 |
Bátran nyilatkozhat Németh Lajos a várható időjárásról a televízióban, állandó jó időt azonban ő sem tud garantálni. Pedig a Mol Rt. egy héttel ezelőtt rendezett gázkereskedelmi konferenciáján, ahol a hosszabb távú időjárási tendenciákat próbálta előre jelezni, alig titkoltan ezt várták tőle. A tréfásan a földgázipari cégek házi meteorológusaként emlegetett szakember azzal a bizonyossággal léphetett az előadói emelvényre, hogy hallgatósága a legkevésbé sem akar egy közelgő zord télről hallani. Az átlagosnál hidegebb elmúlt télen ugyanis a hazai gázrendszer elérkezett lehetőségei határához, és néhány nagyfogyasztó megismerkedett a rövid gázkorlátozás kellemetlenségével is. Azt pedig, hogy a következő évben ne kerüljön sor ennél drasztikusabb intézkedésekre, jobbára csak egy enyhe tél garantálhatja. A hiányzó nagynyomású csővezetékek és gáztározók megépítésére kevés az idő, de nincs meg a beruházásokhoz szükséges több százmilliárd forint sem.
KORLÁTOZÁSI SORREND. Az időjárástan elismert szakértője ettől függetlenül semmi biztosat nem ígérhetett. Mindenesetre az ország hozzávetőleg 3 millió lakossági fogyasztójával együtt abban legalább biztos lehet, hogy a szolgáltatók nagy zimankó és gázhiány esetén sem szüneteltetik majd a háztartások gázellátását. A havária helyzetekre érvényes korlátozási sorrenden ugyanis földgázszolgáltatásról az országgyűlés által június 16-án éjjel elfogadott – az 1994-es helyébe lépő – új törvény (GET) nem változtatott. Ráadásul a kisfogyasztók számára más garanciákat is tartalmaz a gázpiac részleges megnyitását szolgáló törvény.
Mindez persze távolról sem azt jelenti, hogy a lakosság számára minden marad a régiben, jóllehet a lakossági piac jövőre még nem, csupán 2007 júliusában nyílik majd meg. A liberalizáció utolsó állomásaként ettől az időponttól léphetnek ki a szabadpiacra ugyanis a lakossági gázfogyasztók.
| Törvényi garanciák |
Az új földgázellátási törvény számos fogyasztóvédelmi elemet is tartalmaz:
2004-től a gázszolgáltatók csak hitelesített mérőeszközzel mért fogyasztás után számlázhat-nak. A rendelke-zés be nem tartása szerződés-szegésnek minősül, és magával vonhatja a szolgáltatók kártérítési kötelezettségét.
Ha a kiküldendő számla értéke kétszeresen meghaladja a korábbi két év legmagasabb összegű számlájáét, a szolgáltató postázás előtt köteles egyeztetni a fogyasztóval. Meg kell győződnie róla, hogy nem követett el számlázási hibát, illetve az ügyfélnél elhelyezett fogyasztásmérő helyesen működik.
A fogyasztói kér-dések megvála-szolására a gáz-szolgáltatóknak ügyfélszolgálati irodákat kell nyitniuk.
Lehetőség nyílik a hálózatfejlesztési hozzájárulás visszatérítésére, ha a gázvezeték építője a beruhá-zás megterülésé-hez a szükséges-nél több pénzt szedett be a hálózathoz csatlakozni kívánó fogyasztóktól. |
|
Az EU-tagállamok piaci feltételrendszeréhez való felzárkózás lépéseit azonban már előbb is megérezhetik a háztartások. A cél az, hogy a lehető legkevésbé érezzék – állítja Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára. Mint mondja, a liberalizált gázpiacon nem maradhat fenn az elmúlt években a lakosság számára a tényleges piacinál lényegesen alacsonyabb földgázárakat biztosító kettős árrendszer. Annak azonban súlyos következményei lennének, ha a jelenlegi árkülönbséget egyszerre fizettetnék meg a lakossági fogyasztókkal.
Ezt a szakértők nem vitatják. Molnár László, az Energia Központ igazgatója mégis figyelmeztet: a hazai gázárak az OECD országokban alkalmazottak hozzávetőleg felének felelnek meg, és a háztartások számára közvetlen előnyöket biztosító kettős árrendszer az energetikai cégeknél – Mol, MVM – több százmilliárd forintos veszteséget, torz iparstruktúrát, lakossági energiapazarlást és a GDP csökkenését okozta. A fokozatos felzárkózás persze már évekkel ezelőtt megindult, ám ennek pontos menetrendjét korábban nem rögzítették. A tarifakiegyenlítés lépéseit a szakértők szerint a pillanatnyi gazdasági és politikai érdekek, kényszerek határozták meg.
Hivatalba lépésekor a Medgyessy-kormány is ígéretet tett a gázárak elszabadulásának megakadályozására. Ennek megfelelően meg is kapta a kritikákat, amikor az idén májusban 12 százalékkal megemelte a földgáz árát. A támadások élét azonban valamelyest elvette a díjemelés bejelentésével párhuzamosan ismertetett, a lakossági fogyasztók terheinek mérséklését szolgáló kedvezményrendszer. Az október 1-jén hatályba lépő úgynevezett tömbtarifa-rendszerben az évente 1500 köbméternél kevesebbet felhasználó lakossági fogyasztók 6 százalék, a 3000 köbméternél kevesebb gázt használók 4 százalék kedvezményt kapnak, a teljes 12 százalékos emelést csak az e fölötti fogyasztásért kell megfizetni. Azaz a legkevesebb gázt használók a 12 százalékos díjemelésből csupán 6 százalékot érzékelnek majd és a nagyobb fogyasztók is megkapják az 1500, illetve 3000 köbméterig járó kedvezményeket.
| Energia ügyben az állam pártján |
| Dacára a politikusi ígéreteknek, a magyar lakosság a gáz drágulását, árának akár jelentős mértékű emelkedését valószínűsíti. Legalábbis ez derül ki a Figyelő és a Psyma Hungary országos felméréséből, amelyet a német cég magyarországi piac- és közvélemény-kutató leányvállalata június utolsó hetében végzett, ezer fős reprezentatív mintavétel megkérdezésével. A válaszadók túlnyomó többsége továbbra is hisz az állam paternalista szerepében, legalábbis az olyan stratégiai ágazatokban, mint az energiaipar. E téren a korosztályok közötti véleménykülönbségek sem jelentősek. A húsz éven aluliak esetében ugyanakkor az energiaszektorban megjelenő külföldi cégek megítélése még kiegyensúlyozottnak tekinthető, az életkor növekedésével azonban egyre inkább a negatív irányban tolódik el. Érdekes, hogy milyen sokan ellenzik a Molban lévő állami részvénycsomag eladását, jóllehet az állam már eddig is lényegében (az uniós csatlakozás után egyébként megszűnő) aranyrészvényével tudott csak ellenőrzést gyakorolni a multinacionális cég felett. A közvélemény azonban a jelek szerint még mindig „magyar” vállalatnak tekinti a Molt. |
|
ELVONÁSI TÜNETEK. A kedvezményeket az új gáztörvény alapján a mindenkori import gáz ára és a hazai földgázkitermelés indokolt költsége közötti különbség bányajáradékként való elvonásával finanszírozzák. Ez a gyakorlatban azzal jár, hogy a kormányzat újabb milliárdokat von el a hazai gázkészletekkel sáfárkodó Mol Rt.-től, amelynek gázüzletágán egyes várakozások szerint az idén 6-8 milliárd forinttal tovább nő a veszteség. (A Mollal foglalkozó cikkünket lásd a 48. oldalon.) A GKM szakértői szerint azonban az elvonásra azért is szükség van, mert a lakosság pénztárcájának kímélését célzó kormányzati szándék, illetve a bányajáradék megemelése nélkül a magyar olajtársaság egyszerűen zsebre tenné a hazai kitermelésű és az import gáz ára közötti különbséget.
Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója a cégére hárított újabb terhek ellenére fordulópontnak tartja a GET megszületését, illetve hatályba lépését. Szavai szerint az új törvény megteremti az alapot a magyar gázpiacnak az európai piacba való integrálásához. Emellett magában hordozza annak az ígéretét is, hogy megszűnik a jelenlegi pazarló fogyasztásra ösztönző kettős árrendszer. Ez a Mol számára azért is fontos, mert az árszabályozás eddigi visszásságai miatt a társaságnak 2000 és 2002 között mintegy 1 milliárd dollárnyi (!) veszteséget kellett elkönyvelnie.
MENETREND NYOLC ÉVRE. Mindenesetre a bányajáradékokra épülő rendszerrel a hazai földgázkitermelés árelőnyét a GET készítőinek szándékai szerint a lakossági fogyasztók kapják meg. Persze nem örökre. Az új törvény szerint a lakossági gázáraknak nyolc éven belül kell elérniük a nemzetközi szintet. A pontos menetrendet a gáz importárának mindenkori változása határozza majd meg. Ennek ellenére az már most teljesen egyértelmű, hogy a GET szerint a 3000 köbméternél kevesebb gázt használók a kormányzati ciklus végéig nem érzékelhetnek majd nagyobb mértékű áremelést, mint amekkorára 1998 és 2002 között sor került. (A Mol tájékoztatása szerint 1998-ban 28,32 forint plusz áfa, 2002-ben pedig 36,35 forint plusz áfa volt egy köbméter gáz lakossági ára, az áremelkedés tehát közel 30 százalékot tett ki.)
A megkötést persze másként értékeli a szakember és másként a politikus. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója nem érti, miért kell a kormánynak ilyen formában rögzítenie a 2006-ig lehetséges díjemelések mértékét. Ez ugyanis azt az érzést kelti, hogy a hivatalosan a piaci viszonyok kialakításán munkálkodó kormányzat tetszése szerint bármikor beavatkozhat a gázárak alakításába. A szakember ugyanakkor elismeri: a kisfogyasztók kétségtelenül védelemre szorulnak. A lakossági gázárak meghatározásánál GET szerint alapul vett importárak ugyanis a nemzetközi folyamatoktól függően – akár váratlanul is – jelentősen emelkedhetnek. Ezzel együtt Hegedűs az új törvényben szereplő kedvezményrendszernél jobb megoldásnak tartaná, ha a kormány a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) javaslatainak megfelelően szociálpolitikai eszközökkel próbálna segíteni a rászoruló lakossági fogyasztóknak.
A piaci liberalizáció idején a legkiszolgáltatottabbak a kisfogyasztók – közelíti meg máshonnan a kérdést Podolák György, az országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista alelnöke. A Mol gázkereskedelmi konferenciáján a többi között arról beszélt, hogy törvényi beavatkozás nélkül a gázpiac megnyitásának első és azonnali velejárója a fogyasztói árak gyors emelkedése lenne. Mivel a magyarországi gázárak mintegy 45 százalékkal alacsonyabbak az EU-tagállamokban érvényes átlagnál, a kisfogyasztók védelmére a kormánynak akkor is oda kell figyelnie, ha beavatkozása nem piackonform. Szavaiból az is érzékelhetővé vált, hogy a baloldali kormány hogyan képzeli el hosszabb távon a beavatkozást: miközben a szabadpiacon természetesen nem lehet kettős árrendszer, a közüzemi szolgáltatások területén a hatósági árszabályozás eltérítheti az árakat a piaciaktól.
