Húsz szekcióban 300 előadás hangzott el, így legföljebb a program 5 százalékát lehetett csak meghallgatni. Az amerikai tréning tanácsadó piac több mint 20 ezer tagot számláló szervezetének rendezvényén a szakma legnagyobbjait lehetett látni az idén is: Kenneth Blanchard, akinek nagysikerű könyveit magyar nyelven is elérheti az olvasó,; Donald L. Kirkpatrick, aki a hatvanas években a tréninghatékonyság mérésének alapjait fektette le, illetve Richard Chang, akinek könyveit a külföldi és a hazai szakemberek egyaránt ismerhetik, előadóként, workshop-vezetőként igazolták a rendezvény hitelességét.

BALÁZS GYÖRGY, a TMI Hungary ügyvezető igazgatója
Számomra, aki a magyar konferenciákhoz szokott, döbbenetes volt a 7 ezer résztvevő, miközben azt mondják, ez igen kevés, hiszen 2001. szeptember 11-e előtt 10-12 ezer volt a látogatói létszám. Száznyolcvan önkéntes segítő osztotta az értékelő lapokat, segített a tájékozódásban, biztonságot jelentett, hogy ott állnak a folyosón, kezükben az „ask me” táblával.
A konferenciához kapcsolódó Expo jól hasonlítható a BNV területén lévő „A” pavilonhoz, egy jól sikerült vásár alatt. A különbség annyi, hogy mind a 280 kiállító cég tréninget vagy a tréninghez kapcsolódó szolgáltatást árul.
AZ 5 SZÁZALÉKRÓL. Az előadások, plenáris ülések hat nagy területre csoportosultak: tanácsadás, coaching, hatékonyságmérés, tréning alapok, tréning belső management és e-learning. Ez utóbbi terület – az internet alapú távoktatás – a hazai piacon még nem képvisel meghatározó erőt, ennek okai között az internetes kultúra fejletlensége, a magyar cégek mérete, valamint a módszer költségigénye egyaránt felsorolható. Amíg ez az oktatási forma az amerikai piacon trendi és szükségszerű, addig nálunk még csak elvi lehetőségként jelenik meg.
Óriási hangsúly kerül a tréninghatékonyság mérésére. A hazai piacon szintén vannak erre törekvések, ám az amerikai gyakorlat napi rutinként és el nem hanyagolható tényezőként kezeli a mérés fontosságát és kimutathatóságát, míg nálunk ez gyakran még csak a szlogenek szintjén érvényesül.
A konferencián komoly figyelmet kapott az executive coaching (EC) és a coaching típusú készségek fejlesztése. Izgalmas EC elem, hogy a folyamat egy része gyakran telefonon történik. Ezt elsősorban az a piaci sajátosság indokolja, hogy a nagy távolságok miatt nem feltétlenül éri meg a coachot 2 órás beszélgetés miatt 5 órát utaztatni. Természetesen a telefonos coachingra csupán a bizalmi légkör kialakulása után, s akkor is csak esetenként kerülhet sor – mondják az amerikai szakemberek.
Nagyon erős tendenciának bizonyul a tréning vezetők szerepének változása. Nem csak tréningszervezőkként működnek, vagy kellene működniük, hanem úgynevezett teljesítményfejlesztési tanácsadóként (performance consultant) is, azaz képesnek kell lenniük arra, hogy egy adott munkatárs, vagy munkaterület teljesítményproblémájára nem tréninget, hanem komplex fejlesztési javaslatot, megoldást adjanak. Ez nem egyszer már felénk is elvárás, így különösen értékes volt, hogy bemutatták azt az eszköztárat is, amivel ez a minőségileg más feladat ellátható. A legnagyobb kihívás abban áll, hogy a tréninget vezető menedzsernek a klasszikus eszköztár mellett a tanácsadói eszköztárat is alkalmaznia kell, valamint a szervezeten belül ki kell építenie azt a pozíciót, amelyből használni tudja ezeket. Munkája csak akkor lesz hatékony, ha el tudja fogadtatni megújult szerepkörét.
Az ASTD rendezvényén láthatóvá vált az is, hogy az amerikai piacon kevés az általános tréningcég, sokan csak egy, legfeljebb négy-öt féle terméket kínálnak. A céges testre szabás rendszerekben működik, iparágakra, piaci szegmensekre bomlik, így a konkrét ügyfélnek kevés adaptációra van szüksége. Mindkét tényező a nagyobb hatékonyságot biztosítja, a költségek és az eredmény tekintetében egyaránt.
POZITÍV GONDOLKODÁSMÓD. Amerika teljes tréning és tanácsadói piacát áthatja a pozitív gondolkodásmód. Most ugyan recesszió van, könnyen lehet megfelelő szakembert, közép- vagy akár felső vezetőt találni, ezt azonban átmeneti állapotnak tekintik. Az egy-két év múlva bekövetkező fellendülés 2010-re szakember- és vezetőhiányt okoz, ezért most a hangsúlyt – több előadó szerint is – a mentorálásra kell helyezni. A hosszú távú gondolkodás meghatározó eleme, hogy egyszerűbb és talán költséghatékonyabb megtartani most egy jó szakembert, vezetőt, mint néhány év múlva energiát, időt, és pénzt ölni a piac levadászásába.
