A múlt hét végén a The Wall Street Journal Europe mégis elsőoldalas szalagcímben valószínűsítette, hogy az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed ezen a héten ismét kamatot csökkent. A lapzártánk után esedékes döntés oka a deflációs veszély. A kérdés, úgymond, csak az volt: vajon a Fed a jelenlegi 1,25 százalékhoz képest negyed vagy fél százalékpontos mérséklést jelent-e be. A várható kamatcsökkentés miatt a dollár hetek óta nem látott szintre erősödött az euróval szemben (lásd a grafikont).
Mindeközben az euróövezetben szintén mielőbbi kamatcsökkentést várnak Jean-Claude Trichet-től, a francia jegybank elnökétől. Persze nem ebbéli minőségében, hanem az Európai Központi Bank (ECB) elnökeként, amely pozíció azt követően lehet végre az övé, hogy felmentő ítélet született az ellene folyó bírósági eljárásban. Azzal vádolták, hogy a francia államkincstár irányítójaként 1991-92-ben „nem tett meg mindent” az akkor még állami tulajdonban lévő Crédit Lyonnais által elkövetett – végül a bank összeomlásához vezető – számviteli csalások megakadályozása érdekében. A kármentés, a pénzintézet újraélesztése közel 25 milliárd eurójába került a francia adófizetőknek.
Trichet-t azonban a francia bíróság június 18-án fölmentette. A brit The Economist szerint erőteljes politikai nyomás alatt álló főügyész nem fellebbezett. Chirac elnök jelöltje tehát végre átveheti a stafétabotot a nyolcéves ciklus félidejében leköszönő Wim Duisenbergtől.
A 60 esztendős, karizmatikus Trichet az elmúlt évtizedben még Jacques Chirac-kal is többször szembeszállt, hogy megvédje az erős frankot. Nincs kizárva, hogy csalatkoznak azok, akik az euróövezet központi bankjának új elnökétől a gazdaság növekedésnek alárendelt kamatpolitikát remélnek.
