a génsebészettel előállított növényből kinyert fehérjék alkalmazása jóval biztonságosabbnak tűnik, mint a ma használatos, az ember, vagy lovak véréből kivont ellenanyagok.

Dohányültetvény. Emberi immunanyag a levelekben.
Bár a veszettség vírusát már jól ismerik a virológusok, a kórokozón a mai napig nem sikerült olyan darabokat azonosítani, amelyek oltóanyagként hasznosítva védettséget nyújtanának ellene. Így a megelőzésben marad a régi, jól bevált védekezési forma, amikor is a fertőzésen már átesett betegek véréből kinyert immunglobulinokat juttatják a veszettség-gyanús páciensekbe. Ilyen vakcinára világszerte évente mintegy 10 millióan szorulnak, ez az óriási szám pedig igencsak indokolja a jelenleginél hatékonyabb fehérjegyártó módszerek kidolgozását.
A brit genetikusok most sikeresen ültették be a veszettség elleni immunanyagok génjét a dohánynövény sejtjeibe, ahonnan később sikerült is kivonniuk az emberi fehérjét. Mivel a növények gyorsan nőnek, a vakcinaként használható antitest nagy mennyiségben állítható elő; a kutatók így most abban reménykednek, hogy kísérleteiket az állatok után embereken is folytathatják, s módszerüket idővel a gyógyszergyártásban engedélyezett technikává fejleszthetik.
