Másfél órát is hajlandóak voltak várni a kíváncsi kereskedôk a májusi forróságban a domonyvölgyi lovasparkban, hogy megismerjék a jövôt. A CBA hajnalig tartó partnertalálkozóján ugyanis – a lovas foci, az ejtôernyôs ugrás, az íjászat mellett – talán a jósdának volt a legnagyobb sikere. Az immár nemzetközivé vált élelmiszer-kereskedelmi lánc tehát eltalálta, mi kell a „vevônek” – és nem csak a magyarnak. A rendezvényen már ott feszítettek a CBA Zagreb, a CBA Romania, és az idén áprilisban, illetve májusban megkötött két megállapodás aláírói: a jövôre induló CBA Slovakia és a CBA Bulgaria vezetôsége is.
Vidéki CBA-üzlet. Egyre inkább regionális méretekben gondolkodnak.
JÓ A HÍRÜK. „Ha minden jól megy, az uniós csatlakozás évében Magyarország mellett még nyolc „CBA-ország” partnerei lesznek jelen a domonyvölgyi vígasságokon” – reménykedik Dienes Zoltán, a felügyelôbizottság elnöke, aki a beszerzési szövetség határon túli terjeszkedéséért is felelôs. Már tárgyalnak a litván, a lengyel, a cseh valamint a szlovén és a szerbiai partnerekkel is a láncépítésrôl, a tervekben emellett boszniai cégalapítás is szerepel. Még a CBA-sokat is meglepte, milyen könnyű rávenni a lehetséges partnereket a csatlakozásra. Úgy tapasztalják, jó a hírük a régióban.
A romániai és a bulgáriai társaság rendhagyónak számít a CBA történetében, mert azokban – a szövetség alapelvével szemben – tulajdonrészt is szerzett az „anyavállalat” (az elsôben 13, a másodikban 8 százalékot). A CBA ugyanis alapvetôen franchise rendszerben terjeszkedik. A központi nagykereskedelmi raktárakat leszámítva itthon sincsenek saját tulajdonú üzletei. Bár franchise esetén a technikai fejlesztés, az egységes arculat kialakítása az új belépôt terheli, Dienes Zoltán állítja, hogy a hálózatépítés a CBA-nak sokba kerül: a betanítás, a kapcsolódó rendezvények megszervezése ekkora hálózatnál már tetemes kiadás.
Múltidézô
A 100 százalékban magyar tulajdonú beszerzési és értékesítési társulást, a CBA Kereskedelmi Kft.-t 1991-ben 10 magánkereskedô alapította, akik a Közért privatizációja során közösen pályáztak 17 üzletre. A szövetség alapelvei között található a közös marketing, az egységes akciók, az összehangolt, jól szervezett beszerzés-értékesítés, a közös beszerzés hasznának megosztása, az autonómia, az egyes üzletek bizonyos önállósága, igazodás a helyi vásárlói igényekhez, az erôforrások közös befektetése, a központi raktár üzemeltetése, a közös képzés. Idôközben átrendezôdött a CBA összetétele. Induláskor csak a fôvárosban és Pest megyében voltak CBA boltok, de 1998-ra a vidéki tagok és a vidéki CBA-s boltok aránya meghaladta a 80 százalékot. Az országossá nôtt CBA szervezet regionális központokba szervezôdött át. A nagykereskedelmi és a hagyományos kiskereskedelmi tevékenységet folytató tagok között 2001-ben olyan élessé vált a nézetkülönbség a CBA stratégiájáról, hogy a „nagykereskedôk” egy csoportja kivált, megalakítva a konkurens Reál Hungária Élelmiszer Rt.-t.
A CBA mintegy 600 magyarországi beszállítója közül a kis és közepes gyártók, feldolgozók számára is jól jön a terjeszkedés. Dienes Zoltán legalábbis állítja, hogy a beszállítók 60–70 százalékát kitevô kör új, biztos piachoz jut a beszerzési szövetség határokon túli térnyerésével. Persze, ha bírják gyártókapacitással és a bôvítéshez elég tôkével.
Nem csak keletre kacsint a CBA. A vezetôség az ezredforduló évében írt alá együttműködési megállapodást a német Edeka beszerzési szövetséggel, amely Európa harmadik számú kereskedelmi szervezete. Ám ennek a kooperációnak az elmúlt három évben nem sok hasznát vette a magyar fél, mert a vámok miatt legfeljebb a kedvezményes vámkontingens mennyiségéig érte meg a behozatal. „Az EU-csatlakozással, a behozatali kvóták eltűnésével azonban új értelmet nyer az Edeka-szövetség” – állítja Gyelán Zsolt, a CBA elnökhelyettese, aki már a belépés utáni tervekrôl tárgyal a német partnerrel. A CBA ugyanis a nagyhatalmú Edeka beszerzési hálózatának elônyeit, kondícióit is élvezheti majd, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy eltűnjenek a markáns regionális árkülönbségek. Sokkal jobb feltételek közepette juthat tehát – akár a magyar belpiaci árak kétharmadáért – az olcsó német tejhez, húshoz. A terjeszkedés által akkorára kíván nôni a CBA, hogy például a Nestlétôl már ugyanolyan áron juthasson hozzá a portékához, mint a Tesco vagy a Penny Market. Ez azt is jelenti, hogy a kedvezmények rendszere is átalakul itthon. Magyarországon jelenleg kétféle kedvezményt adnak a beszállítók: árkedvezményt és forgalom utáni visszatérítést. Ám az EU-ban csak egy listaárat használnak, a kedvezményt kizárólag visszatérítésben érvényesítik.
PARTNERKOCKÁZAT. „Zseniálisan növekszik a CBA” – ismeri el az Országos Kereskedelmi Szövetség fôtitkára. Vámos György szerint a magyar cégek két eszközzel maradhatnak majd versenyképesek az egységes európai piacon: a jobb beszerzési árakkal és a működésnél alkalmazott technológiával. Mint mondja, a jó szervezô CBA-nak nem is az árubeszerzéssel lesz nehéz dolga. Azon múlik majd a sikere, hogy a hálózatában lévô vállalkozások képesek lesznek-e állni az üzletfelújítás, a korszerűsítés tetemes költségeit.
A növekedésnek indult CBA példája ragadós a szakmában, még akkor is, ha egyes konkurensek építkezés helyett a már működô nemzetközi szervezetekhez való csatlakozást tartják járhatóbb útnak. A Honiker beszerzési társaság a European Marketing Distributionnel (EMD) kötött korábban stratégiai szövetséget. Az áfészekre épülô Co-op Hungary is kinôtte már a nemzeti kereteket, s két éve közös társaságot hozott létre a szlovákiai Coop Centrum Bratislavával és a cseh Coop Centrum Prahával, vagyis az ottani fogyasztási szövetkezetek utódaival. Amint azt Murányi Lászlótól, a Co-op Hungary vezérigazató-helyettesétôl megtudtuk, szövetségük, a prágai központú Coop Euro (CE) tavaly már 8 saját márkás termékkel rukkolt ki, karácsonyi és húsvéti közös akciókat szervezett, az uniós csatlakozás után pedig a három cég európai beszerzéseit hangolja majd össze.
