Veszélyes játékot űz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azzal, amit az elmúlt két hétben művelt a magyar pénzpiacokkal – állították egybehangzóan a Figyelő által megkérdezett elemzők, szakértők a monetáris politika irányítóinak közelmúltbeli lépéseit illetően. Az irányadó kamatoknak a sáveltolást követő 1 százalékpontos emelése következtében egyfelől óriásit buktak azok a magyar megtakarítók, akik hosszú futamidejű állampapírokat vásároltak mostanában, de a Magyarország gazdaságának oly fontos külföldi befektetők is elbizonytalanodtak, és többségük egyelőre úgy döntött, inkább csak a távolból szemléli a közgazdasági tanoknak teljesen ellentmondó intézkedéseket.
Ami a hazai veszteseket illeti, kifejezetten rosszul jártak (járnak) például azok, akik hosszú lejáratú állampapírokba – illetve azokba fektető alapok befektetési jegyeibe vásárolták be magukat, mellyel akár veszteséget is elszenvedhettek az elmúlt napokban. Az elmúlt egy-két évben ugyanis a csökkenő kamatoknak köszönhetően és a konvergencia miatt az állampapírpiacon szinte egyfolytában csökkentek a hozamok. Most ez a folyamat szakadt meg, noha biztosra vehető, hogy hosszú távon a hosszú lejáratú papírokba fektetők sem fognak rosszul járni.
BIZALOMVESZTÉS. Az intézkedés másik fő negatív hatásaként a befektetői bizalomvesztést emlegetik. Az elemzők a külföldiek visszavonulásának legékesebb bizonyítékaként az elmúlt héten lebonyolított állampapír-aukció eseményeit említik. A szokásos két-háromszoros túljegyzés helyett a külföldiek ezúttal a felkínált állampapír-mennyiségnek csak alig másfélszeresére tartottak igényt, amire legutoljára a tavaly nyári uborkaszezonban volt példa. A lankadó érdeklődés következtében a külföldi befektetők kezében lévő, s az elmúlt években stabilan növekvő állampapír-állomány 2200 milliárd forintról mostanra 2165 milliárdra apadt.
Az elemzőket egyébként alaposan meglepte, amikor a kormány és Járai Zsigmond MNB-elnök megegyezésével a háttérben a jegybank feljebb vitte a forintsáv közepét, s ezzel gyakorlatilag leértékelte a forintot. Az indok ugyanis, miszerint a vállalatoknak, és így a magyar gazdaság teljesítményének jót tesz a gyenge forint, csak első hallásra tűnt elfogadhatónak. A körülményeket alaposabban mérlegelő elemzők szerint nem volt megalapozott e lépés, így nem is lehetett rá számítani. Noha az exportőröknek valóban jól jött az intézkedés, ők legutoljára komolyabban csak a 240 forintos eurókurzus mellett panaszkodtak a túlizmosodott nemzeti valutára, míg a piaci hatásoknak köszönhetően a mostani sáveltolást megelőzően kialakult 256-257 forintos árfolyammal a többségük már „kiegyezett”.
A forint gyengítésének másik célja, a kilátásba helyezett több mint 70 milliárdos költségvetési megtakarítás szintén magyarázatul szolgálhatott az intézkedésre, ám a kormányzat csak rövid ideig örülhetett. A jegybank ugyanis a jelek szerint kissé elszámolta magát, hiszen az általuk várt 2-3 százalékos forintgyengülés helyett a valuta közel 6 százalékot veszített az értékéből, minek hatására az euró kurzusa egészen a 270 forintos szint közelébe szökött fel. Ez pedig jócskán meghaladja az MNB által folyamatosan hangoztatott, Járai szerint az infláció féken tartásához megfelelő 250 forintos célárfolyamot. Az elemzők szinte biztosra vették, hogy Járai komolyan gondolja a bűvös 250 forintot, így aztán a kamatemelés már nem érte őket hidegzuhanyként, ám a szakemberek többsége csak 50 bázispontos kamatdrágítást valószínűsített. Az ennek duplájára rúgó beavatkozással az irányadó kamatláb 7,5 százalékra ment fel, amely veri az összes európai kamatszintet.
„Amit nyertünk a vámon, azt elveszítettük a réven” – értékeli a helyzetet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. elemzője. Szerinte a sáveltolás és az azt követő kamatemelés lényegében két ellentétes hatású lépés, aminek aztán a végeredményt tekintve semmi értelme nem volt. Sőt! A költségvetés az emelkedő kamatszint miatt az eddiginél jóval drágábban jut hitelhez, azaz aligha kerekedik ki a remélt 70 milliárdos megtakarítás.
VÁRAKOZÁSOK. A piac egyébként további kamatemelésre számít. A legutóbbi intézkedéssel ugyanis Járainak nem sikerült elérnie a várt hatást, hiszen az euró árfolyama még mindig közelebb áll a 260 forinthoz, mint a célul kitűzött 250-hez. Petti Csaba, a Raiffeisen kötvénykereskedelmi vezetője szerint az MNB csak úszik az árral. „Mivel a forint nem vette fel a remélt irányt, a jegybank elkezdett tüzet oltani, amivel azonban nem csupán a befektetőket bizonytalanítja el, de a teljes magyar gazdaságpolitikába vetett bizalmat is tönkreteszi” – állítja a szakember. A számok ugyanis azt mutatják: hiába áll a magyar kamatszint 5,5 százalékkal magasabban, mint az uniós kamatok, a befektetők nem rohannak a magyar állampapírpiacra, hogy a hasznot learassák. A forintspekulánsok inkább kivárják, hogy az MNB visszatérjen a régi kerékvágásba, és vele együtt a korábbról megszokott kiszámítható monetáris politikához. A kiszámíthatatlanság ugyanis a legnagyobb csapás, ami egy devizapiacot érhet. „A mostani intézkedések a gazdaság számára oly fontos végbefektetőket riaszthatják el a forintvásárlástól” – véli Török Zoltán. Mint hozzáteszi, a növekvő volatilitás miatt beszivárgó, „zavarosban halászó” spekulánsok szintén nem használnak a piacnak.
