 |
Pedig a legtöbben ellentmondást láttak az MNB rá következő lépésében, amikor június 10-én drasztikusan megemelte az alapkamatot. Ha az előző héten gyengítettek, akkor mire kellett a ráerősítés? – kérdezték. Később viszont, amikor napvilágot láttak a feltűnően rossz adatok a fizetési mérlegről – csak áprilisban 592 millió euró a folyó hiány, és így az első négyhavi deficit már megközelíti az 1,6 milliárdot -, az keltett általános meglepetést, hogy a mérleg vártnál rosszabb állása 259-ről 260 forint/euró fölé terelte az árfolyamot. A hét elején már szilárdan e határ fölötti „gyengeségben” tartózkodott a forint, az állampapírhozamok pedig a különféle lejáratokon 10-30 bázisponttal emelkedtek, vagyis a szakértők szerint a piac újabb jegybanki kamatemelést árazott be.
A forintpiac szereplőit persze minden „rövid távon” érinti, de a jelek szerint a hazai valuta gyengélkedése tartós tendenciákat is tükröz. A fizetésimérleg-hiány most már rendre rácáfol az előzetes várakozásokra, miközben az infláció hónapról hónapra kellemesen lepi meg az elemzőket (lásd a grafikonokat). Az átváltás néven ismert effektusnak vagyunk tanúi: a mérsékelt, sőt deflációs kockázatokat rejtő világgazdasági környezet leszorítja a hazai árakat (májusban az üzemanyagok már a második, a tartós fogyasztási cikkek a negyedik hónapja folyamatosan olcsóbbodtak), ugyanakkor kedvez az importnak, és nehezebb feltételeket teremt az exportőrök számára. A fogyasztói áremelkedés (májusban, az egy évvel korábbihoz képest 3,6 százalék) újabb sokéves negatív csúcs, bár júniusban az infláció újra gyorsulhat, mivel a háztartási energia drágításának hatása ekkor kezd jelentkezni, ráadásul a tavaly nyári árcsökkenések most várhatóan „túl jó bázisként” hatnak. (Az idényáras élelmiszerek viszont, amelyeknek májusi drágulása még 0,2 százalékponttal növelte az árindexet, a nyári hónapokban mérsékelhetik az infláció gyorsulását.)
 |
Két hete a forint a kormány megítélése szerint túlértékelt volt, így olyan árfolyamot akart, amely – az infláció elleni harc mellett – a lassuló növekedés és a romló fizetési mérleg gondján is javíthat. A rá következő jegybanki kamatemelés csupán korrekció, bár nem biztos, hogy az MNB ezzel beéri, s a Monetáris Tanács hétfői ülésén újabb – a legtöbbek szerint 50 bázispontnyi – kamatemelés következhet. Az adatok azt mutatják: az árfolyamgyengülésnek fundamentális, a gazdaság alapvető folyamataiban rejlő okai is lehetnek. „A tavalyi államháztartási hiány, a magas bérdinamika és az idegenforgalom gyengélkedése mindenképpen érezteti hatását a fizetési mérlegben” – értékelt László Csaba, aki szerint az államháztartási hiány csökkentésével és visszafogott bérpolitikával ismét a fenntartható növekedés pályájára lehet állítani a gazdaságot, bár – tette hozzá – ennek egy-másfél éves átfutási ideje van.
Az első négyhavi fizetésimérleg-passzívum kétszeresen meghaladja az egy évvel korábbit, amit egyértelműen az export félmilliárd eurónyi csökkenése okozott, miközben az import 150 millióval dagadt. Ugyanakkor kedvező jel az ipar – különösen az ipari export – élénkülése. Az ipar termelékenysége az első négy hónapban 8,2 százalékkal emelkedett, bár ez nem kis részben a hideg tél miatt meglóduló energiaszektornak tudható be. A kivitel elkezdett kétszámjegyű ütemben emelkedni, a Központi Statisztikai Hivatal által felmért ipari ágazatok új exportrendeléseinek állománya pedig már az év eleje óta 10-20 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi értékeket.
 |
Látszatra az államháztartás is jól alakul, a 8,3 milliárd forintnyi májusban keletkezett hiány „mindössze” 408,7 milliárd forintra – a teljes évre engedélyezett összeg 49,1 százalékára – növelte az első öt havi deficitet. Az adóbevételek szépen befolynak, időarányos teljesülésük jobb a tavalyinál. (Csak a személyi jövedelemadónál van némi elmaradás, amit a Pénzügyminisztérium azzal magyaráz, hogy tavaly év közben tették adómentessé a minimálbért.) Ám komoly feszültségek is vannak. Egyes értesülések szerint például a vasúti reformhoz már az idén 60 milliárd kell (ami formailag a költségvetésen kívül, ám a valóságban a MÁV-nál mint állami vállalatnál jelentkezik). A megemelt kamatszint is okozhat fejfájást: értesülésünk szerint minden 1 százalékpontos, az állampapír-hozamban jelentkező többlet éves szinten 15-20 milliárddal növelheti a büdzsé kamatkiadásait. Máté Dániel pénzügyminisztériumi szóvivő szerint viszont – abban az elméleti esetben, ha a magas kamat egy éven át fenn is marad – az idén már jóval kevesebb, jövőre viszont lényegesen több pluszteher jelentkezne. Máté nem hiszi azonban, hogy a kamatemelkedés ilyen tartós lesz.
