A bolond melegben a fröccsrôl elmélkedünk röviden, errôl a hôség ellen kiválóan bevethetô, kicsit méltatlanul háttérbe szorult csodafegyverrôl. Mert a fröccs kicsit elfelejtôdött, aminek az általános entrópián és a világ obligát széthullásán kívül oka lehet a sörkultúra reneszánsza is. A fröccs addig uralta a pályát, míg újra nem éledt a sörvilág Magyarországon, tán a hetvenes évektôl, midôn megjelentek a nagy napnyugati sörgyárak a magyar piacon, leverve a fröcscsöt, meg szegény Balatoni világost és Kôbányait. 
Lássuk be, sem a fröccs, sem a sör nem a betegesen túlfinomult, dekadens arisztokrácia itala, sokkal inkább az úgynevezett népé, a félproli-kispolgári részhalmazok határán pihegô dolgozó tömegeké, akik nem átallották száz kisfröccsös pohárral beborítani a zebegényi kertvendéglô bádogasztalának felületét, eléggé el nem ítélhetô módon, még valamikor az ántivilágban, boldogult úrfikorukban. A fröccs (németül spriccer, der Spritzer) lehet kis és nagy, a kisfröccs egy rész (deci) bor és egy rész víz, a nagyfröccs 2:1, a hosszú lépés ennek inverze, azaz két rész víz versus egy rész anyag, a házmester struktúrája vitatott, a viceházmester Orbán Gergely borász kolléga tipológiája szerint 4:1 a víz javára, merthogy kevés borravalót húz, míg a jómódú tömbházmester ennek fordítottja, 4:1 a bor javára. Mert mi a lényeg, barátaim az Úrban? A fröccs, valamint a népzene, csak tiszta forrásból merítsen, azaz attól, hogy fröccs, az alapanyagnak még jónak kell lennie. Szép borból és szódából, avagy ásványvízbôl komponáljuk tehát fröccsünket, ezt az egyszerű, bináris koktélt. Borunk legyen száraz, fanyar és savas, neutrális karakterű, mint egy jó pezsgô alapbor.
Nyilván, hogy 1956-os évjáratú Tokaji aszúból vagy 1996-os Opus One-ból nem habarunk spriccert, fôleg, mert nem jók arra. Jó kis olaszrizlingbôl, rizlingszilvániból, zöldszilvániból, egyéb szerény asztali borokból viszont igen. Borunknak hibátlannak kell lennie, ez nem csak etikai követelmény, hanem vannak olyan ízhibák, melyek hígítással még jobban elôjönnek. Lényeges még, hogy a jó fröccs, e prolipezsgô hideg legyen, mint a Mont Blanc csúcsán a jég, de legalábbis 6–8 fokos, mint az igazi pezsgôk és az aperitif borok.
Tény egyébként, hogy a fröccs fogyasztása egészségesebb a borénál, mert rejtélyes módon ez az elegy jobban lebontja a szérumkoleszterint, de minket nem ilyen tudatos narodnyik egészségügyi megfontolások vezettek kivételesen, hanem a kedvezô tapasztalatok. Egészségükre!
